51767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tükörré csiszolható hengerelt nyers üveglapok
közbenső tér célszerűen az asztal letompított szélein nyugvó és megfelelően lerézsült élekkel biró (b) sin által tölthető ki, amint azt az 5. ábra mutatja. Az öntőasztal hosszának szélességéhez való viszonya, valamint az öntőasatal egyes részeinek nagysága természetesen tetszőleges lehet ós erre csakis a gyakorlati szempontok irányadók. Az új eljárásnál is az üveghengerlés eddigi módszereihez hasonlóan az öntőasztalt helytállóan és a hengert mozgathatóan vagy fordítva rendezhetjük el. Épúgy az üveg vastagságát megszabó léc lazán feküdhet az asztalon vagy szilárd szalag gyanánt az öntőhenger köré húzható. Az új eljárással elérhető előnyök a következők : A) a rendes vastagságú (körülbelül 8 mm. vastag) csiszolt tükörüveg előállítási költségének lényeges csökkentése; B) Vékony hengerelt nyersüveg előállítása vékony (körülbelül 2—4 mm.) tükörüveg csiszolására. A tükör nyersüveg a szükséges tisztaság elérésére C3ak a tégelyekből önthető és pedig minden egyes tégelyből csak egy lemez. Minthogy az előállítási költségek a tégelyek nagyobbodásával lényegesen csökkennek, mindinkább nagyobb tégelyek használatára tértek át, vagyis mindinkább nagyobb nyersüveglapot állítottak elő. Ily módon azonban 30—35 ma maximális lemeznagysággal a szélső határt érték el. Mert még jobban kinyújtott hengerlésnél a lemeznek először keletkező része rendszerint hűtési repedéseket kapna, még mielőtt a lemez a hűtőkemencébe jutna; ez oly hátrány, melj7 manapság tényleg fönnáll és a hűtőkemencében vagy a csiszolás közben gyakran törést okoz. Másrészt a lemez, melyet még lágyan kell a hűtőkemencébe betolni, fokozódó önsúlynál összetorlódnék, ami tűrhető mértékben már most is fönnáll. Azonkívül a lemezek hűtése már mai nagyságánál is elég nehézséget és hátrányokat okoz, melyek a lemeznagyság további fokozásánál legyőzhetetlenekké válnának. Tekintetbe veendő az is, hogy a föliilet további kiterjesztésénél semmiféle öntőasztalszerkezet nem volna elég szilárd, hogy egyenletes üvegvastagságot biztosítson, amint már manapság is áttértek arra, hogy mindegyik asztalon túlnagy deformációk elkerülésére csak 6—8 lemezt öntenek vagy az asztalt vízzel .hűtik. Mindezen hátrányokon segít az új eljárás, mely amellett még tetszőleges nagyságú tégelyeknek tetszőleges nagyságú előállítására való alkalmazását teszi lehetővé, melyek a kihengerlés közben több részre osztatnak, mely részek mindegyike csekély nagyságánál fogva önmagában az említett nehézségek tökéletes elkerülése mellett tovább kezelhető. Lényeges az öntőasztal javítása is, mivel általa az eddigi egységes asztal helyébe kisebb asztalok egész sora lép, melyeknek ütközési helyei, mint említettük, célszerűen a főlemez fölosztására hasznaihatók . föl. Ezen egyes asztalok csekély nagysága ezeknek egy darabból szekrényalakban való előállítását és evvel kapcsolatban oly célszerű és alapos vízhűtés alkalmazását teszi lehetővé, hogy az öntő alátét deformálódhatik és folytonos üzemnél is teljesen egyenletes vastagságú nyersüveg előállítását biztosítja. A nagy tégelyek alkalmazásával elért előnyhöz hozzájárul még a nyers anyagban elért megtakarítás és a csiszolási költség lényeges csökkentése, egészen eltekintve attól, hogy az új eljárás szerint egy hengerlési műveletben előállított kis nyers üveglapok hűtése olcsóbban egyenletesebben és sokkal kevesebb töréssel vihető keresztül, mint az egyetlen, meg nem osztott nagy lemezé. B) Vékony (körülbelül 4 mm.) tükörüveg előállítására eddig kizárólag fúvott nyers üveget használnak. Habár ennek gyártása igen költséges és bonyodalmas és csak 1 m2 nagyságú lemezek állíthatók elő, a fúvott nyers üveget eddig még sem tud-
