51750. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő műszer
Megjelent 1911. évi április Jbó lö-én. MAGY. fg* K1R SZABADALMI EB? HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 51750. szám. XlX/b. OSZTÁLY. Szögmérőműszer. AKTIENGESELLSCHAFT HAHN FÜR OPTIK & MECHANIK CÉG CASSELBEN. A bejelentés napja 1910 január hó 27-ike. Jelen találmány forgatható reflektorokkal bíró szögmérőműszerre vonatkozik. Az eddig ismert ilyfajtájú szögmérőműszerek, különösen lövegeknél szögmérőtávcsövek gyanánt használva, annyiban hátrányosak, amenyiben az ezeknél a műszereknél a tárgylencseközép és beállítójelközép által meghatározott célzási irány a cél és a beállítójel között elrendezett mozgatható optikai részek által befolyásoltatik és nem ellenőrizhető módon eltereltetik, mihelyt a mozgásátvitelre szolgáló szerkezetek nem működnek teljesen pontosan, vagy maguk ezek a testek nincsenek kellően beállítva. Jelen találmány célja az, hogy a forgatható reflektorokkal bíró ismert szögmérőműszereknek föntemlített hátránya kiküszöböltessék. A találmány értelmében a célzási irányt meghatározó pontoknak a löveghez képest egyáltalán változtathatatlan helyzetet adunk, amennyiben a tárgylencse és a beállítójel egyetlen forgatható testben van ágyazva, miáltal a célzási irány ehhez az egyetlen testhez van "kötve. A találmány értelmében, továbbá a fényút elterelésére szolgáló összes esetleges prizmák — melyek a beállítójel és a cél között fekszenek — a tárgylencsét és a beállítójelet tartalmazó testben ágyaztatnak, miáltal a cél és a beállítójel között a fényút minden nem ellenőrizhető elterelés ellen biztosíttatik. A bevezetőreflektor is az emiitett forgatható testtel van összekötve úgy, hogy e reflektor forgatás közben nem változtatja a tárgylencséhez és a beállítójelhez képest elfoglalt helyzetét. Emellett a bevezetőreflektor célszerűen még egy, beesési síkjára merőleges tengely körül forgathatóan rendeztetik el. Az e célra szerkesztett tárgylencse egy másik szabadalmunk tárgya és e helyen csak az érthetőség kedvéért van újból leírva. A tárgylencse hatása nem csupán abban áll, hogy a látómező nagyított valóságos képet adja, hanem abban is, hogy a képet egyidejűleg egyenesen álló helyzetben adja, minthogy a műszerben a látómező a beállítójellel együttesen elforgattatik. Hogy lehető nagy látómezőt érjünk el az állóhelyzetet létrehozó és oldalkiigazításra szolgáló visszaverőfölületek ugyanis a kép előállítására szükséges lencsefölületekkel prizmás megfordító szemlencsévé vannak egyesítve, melynek megtört optikai tengelye van és mely a bevezetőreflektor forgatásánál egyes részeiben forog ugyan,
