51731. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üzletágak szerint rendezett kis címkönyvek önműködő előállítására

- 2 — Az (a) tolattyún mindegyik rekesz alatt egy-egy kétkarú (g) emelő van forgathatóan ágyazva, melynek mellső vége a (h) pénz­csatorna torkolata alatt fekszik, míg hátsó, vízszintes síkban derékszög alatt lehajlított vége a rekeszben lévő legalsó füzet mögé fogódzik ós kiálló, mozgató szerkezet gya­nánt szereplő (i) orral van ellátva. A (k) könyvecskék ismert módon, súly által ter­helve olyképen vannak a rekeszben elren­dezve, hogy mikor az (i) orr vízszintes sík­ban előre mozog, az csakis a legalsó köny­vecskét fogja meg és tolja ki előre. A kétkarú (g) emelőre ható forgató nyo­matékok akként vannak megszabva, hogy fi) orra az emelő nyugalmi helyzetében mé­lyebben feküdjék, mint a legalsó köny­vecske úgy, hogy mikor az illető rekesz pénzcsatornájában pénz nincs, az (a) tolattyú előrehúzágánál az orr könyvecskét ki ne húzhasson. Ha azonban a (h) pénzcsator­nába az előírt pénzdarabot bedobjuk, — mely a pénzcsatorna a nem megfelelő pénz­darabokat ismert módon visszaadja, — a (g) emelő mellső vége a pénzdarab súlyá­nak hatása alatt fölemelkedik úgy, hogy az (i) orr a legalsó könyvecske mögé fekszik. Ha már most az illető függélyes sor tolaty­tyújának fogantyúját meghúzzuk, az illető fiókból az emelő (i) orra a legalsó köny­vecskét kitolja, míg a pénzdarab az emelő­nek (m) lemez gyanánt kiképezett mellső végéről lecsúszik (7. ábra) és a pénzszek­rénybe hull. Hogy ekkor az emelő a köny­vecske kihúzása előtt ne lenghessen fölfelé, az (o) elreteszelő pecek van alkalmazva, mely alá az emelő mellső vége a pénz­darab bedobása után alácsúszik úgy, hogy ez a pecek az emelő mellső végének fölfelé lengését meggátolja. A (g) emelő az (o) el­reteszelő pecek alól csak az (a) tolattyúnak visszatérése után lép ki, mikor mellső vé­gével ismét a pénzcsatorna alá kerül. Ha az illető rekesz péinzcsatornájába pénzdara­bot nem dobunk be, a (g) emelő mellső vége se lép az (o) elreteszelő pecek alá, tehát az (i) orr sem jut a legalsó köny­vecske síkjába. Az (i) orr fölemelkedését a pénzdarab bedobásánál pontosan határolni kell, ezt azáltal érjük el, hogy a (g) emelő derékszög alatt lehajlított vége a rekesz feneke alá fekszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés üzletágak szerint rendezett kis címkönyvek önműködő elárusítására, azáltal jellemezve, hogy az egyes reke­szeknél az éppen legalsó könyvecske ki­vevésére egy-egy kétkarú és több re­kesszel közös tolattyúra ágyazott emelő van alkalmazva, melynek egyik karján alkalmazott orrát a másik karra nyo­mást gyakoroló pénzdarab az illető re­kesz éppen legalsó könyvecskéje mögé fekszik és előrehuzatásánál ezt a köny­vecskét is magával viszi. 2. Az 1. alatt védett elárusító berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az emelőnek a pénzdarab által be­folyásolt vége a pénzdarabnak a pénz­szekrénybe való lecsúszása után egy elreteszelő pecek alatt mozog, mely en­nek az emelőkarnak fölfelé való lengé­sét meggátolja, azonban ha pénzdarab bedobva nincs, a tolattyú előrehúzásánál az emelő végével érintkezésbe nem jön. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents