51721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines szilárd testek előállítására különböző színű rétegeknek egymáson és valamely nem sík fölületű alapon, illetve szálakon vagy hasonlókon való fölrakásával

Az 1. ábrán a megfelelő mélyedésekkel és kiemelkedésekkel bíró, tehát nem síkföltiletű alapzat, melyre — mint azt a I. és II. nyilak jelzik — különböző irányokból a tetszőlegesen színezett rétegeket fecskendezzük vagy porozzuk föl. így pl. a síkfelületű alapzatra szines, megfelelő mértékben fölhigított anyagot, pl. kazeinnel kevert papírpépet fecskendezünk mindaddig, míg az elég vastag réteget nem alkot. Ezután ezt a réteget megszárítjuk, más irányból világosabb vagy sötétebb színű réteget fecskendezünk föl és ezt mikor a kellő vastagságot elértük, újból megszárítjuk. A száraz rétegre ismét más irányból másszínű réteget porozunk föl és így tovább. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, míg a fölfecskendezett rétegek oly vastagságot nem érnek el, hogy az egyenlőtlenségek teljesen eltűnnek és megfelelő vastag tuskó keletkezik. Minthogy a fölporozás igen finoman és különböző irányokból történik, módunkban áll, hogy az egyik oldal felől több ugyanoly színű anyagot porozzunk föl, mint a másik oldal felől, minek következtében a malachit, agát stb. erezéséhez teljesen hasonlóra válik. Ha oly szerkezetet akarunk utánozni, melyet fölporzással csak nehezen lehet előállítani, a következő módon járunk el: Valamely tartályt, melyben az egyenetlen fölületű alapzatot rendezzük el, a föntebb leírt híg anyaggal töltünk. Ebből a szilárd részek az alapzatra ülepednek le. Ezután a tartályból a fölösleges anyagot eltávolítjuk, hogy a keletkezett bevonat megszáradjon, a tartályt azután sötétebb vagy világosabb színű anyaggal töltjük, ezt leülepítjük és azután a fölösleget ismét eltávolítjuk. A leülepedett rétegnek meg kell száradnia, mielőtt a következő réteg ülepítéséhez fognánk. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, míg kellő vastagságú tuskót nem kapunk. Esztergályos munkákhoz, pl. pecsétnyomókhoz való rudak előállítása céljából valamely nyugvó vagy forgó, megfelelő alakú (b) szálat, szalagot vagy drótot használunk (2. ábra) mikor a fölporozást a (III) nyilak irányában végezzük. A szerkezet a keletkezett (c) rúd leesztergályozása következtében válik láthatóvá, mikor az előállított tárgy fa- vagy kő erezetét mutatja. Ha sima rudakat akarunk előállítani, már a (b) szálakon alkalmazunk (d, d) kiemelkedéseket (8. ábra), mikor a szerkezet a rúd egyszerű sima leesztergályozásánál láthatóvá válik. Az ekként előállított rudakat kikészítésük előtt ovális vagy más keresztmetszetre sajtolhatjuk, mikor az illető tárgy elkészülte után még más szerkezeti hatásokat is mutat. Hasonló módon lehet drótokon vagy más gömbölyű tárgyakon bot- vagy ernyőfogókat előállítani, mikor a megfelelően görbített (e) dróton (4 ábra) különböző kiemelkedéseket és mélyedéseket is lehet alkalmazni. A különböző színű rétegeket ekkor is ugyanabból vagy különböző irányból lehet fölfújni úgy, hogy aránylag rövid idő alatt szokásos alakú és kellő vastagságú fogantyút állíthatunk elő, melyet csak le kell esztergályozni vagy más módon ki kell egyengetni, hogy a szerkezet maga érvényre jusson. A kiemelkedések akként is létesíthetők, hogy a drót sima fölületére szemcséket ragasztunk, mikor az 1. ábra alapján leírt foganatosítási alaknál föllépő viszonyokat létesítjük. Mint az az 5. ábrán látható, az új eljárás szerint tetszőleges edényeket is előállíthatunk, pl. alkalmazhatunk mag gyanánt megfelelő (g, g) kiemelkedésekkel ellátott és sűrített levegővel fölfújt (f) gumihólyagot, melyen a föntebb leírt módon állítjuk elő a különböző rétegeket. Mikor a hólyagot kellő vastagságú réteg födi, a hólyagból a levegőt kieresztjük és a hólyagot az edényből a (h) nyíláson át kihúzzuk. Ha mag gyanánt rudakat, drótokat vagy üreges testeket alkalmazunk, a rétegek megszáradásuknál összezsugorodnak, minek következtében a külső rétegek a belső rétegekre nyomást gyakorolnak, mely a (b, e) illetve (f) alapzatokkal a szoros összefüggést biztosítja. Az eljárás szerint előállított tárgyakat később megmunkáljuk és csiszoljuk, mikor