51718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás petróleum és "shale-olajok"- kezelésére
- 68 — Az első frakció alkalmas lámpákban hasz- j nálható. A második részt képező párlatot alkalmas alakú tartályba töltjük, melynek anyagát nitrogéndioxidgőzök nem támadják meg és a következő kezelésnek vetjük alá: Bármely alkalmas eljárással előállított nitrogéndioxidgázt valamely megfelelő eljárással, pl. azáltal, hogy a gázt a folyadékon keresztiilszívjuk, a párlattal bensően összekeverünk. A nitrogéndioxidgázt vagy külön edényben állítjuk elő és a folyadékot tartalmazó tartályba vezetjük vagy magában ezen tartályban állítjuk elő. A következő eljárás alkalmas arra, hogy a nitrogéndioxidgázt a találmány tárgyát képező eljárás számává külön edényben állíthassuk elő. A párlat 100000 kg.-jának szagtalanítására elegendő nitrogéndioxidot szabályos és ellenőrizhető módon fejleszthetünk, ha 15'5° C-nál 1,840 fajsúlyú kénsavból 72 kg.-t adunk 30'5 kg. salétromsavas nátrium és 315 kg. kristályos vasvitriol keverékének igen vizes oldatához; szükség esetén a fejlesztést meleg alkalmazása által is elősegíthetjük. A vasvitriolt az elméleti mennyiséghez képest fölöslegben alkalmazzuk, hogy a reakciónál kelet- ^ kező salétromsavat redukáljuk. A gázt úgy, amint a fejlesztetett, fölhasználhatjuk, minthogy azonban tiszta gázzal jobb eredményt érünk el, a nyers nitrogéndioxidgázt tisztíthatjuk is azáltal, hogy lassanként vízben föloldott marónátronon (nátriumhidroxid) bocsátjuk át. A gázt ezután koncentrált vasvitriololdat által abszorbeálta tjük. Ezen oldat fölhevítése által igen tiszta nitrogénoxid szabályos és ellenőrizhető fejlődését érjük el. A kezelést addig folytatjuk, míg a nitrogéndioxid némi fölöslegét nem értük el. A folyadékot ezután a környezet hőfoka szerint 12—18 óra hosszat pihentetjük, hogy a reakció teljes lefolyását biztosítsuk. A folyadékból kivett próbát ezután vasvitriolnak vízben való koncentrált oldatával összerázzuk, hogy a nitrogéndioxidfölösleget elnyelessük. Ezen próba célja annak megállapítása, hogy a szagtalanítás kellő mértékben | eléretett-e. Ha a folyadék már szagtalan, a nitrogéndioxidfölösleget eltávolítjuk azáltal, hogy a szagtalan folyadékot vasvitriolnak vízben való koncentrált oldatával kezeljük. Az egymással összeelegyített folyadékokat ezután állni hagyjuk, ami által azok elkülönítcetnek. A vizes oldat fölmelegítése által a nitrogénoxidot visszakaphatjuk. A szagtalanítást rendszerint közönséges hőmérsékletnél (körülbelül 15° C.) végezzük, lehetséges azonban 100 fokig terjedő hőmérsékletnél is elvégezni. A vizes oldatból dekantált folyadék szagtalan és a legtöbb kereskedelmi alkalmazásban a terpentin alkalmas pótlékát képezi. A harmadik párlat kezelése a következő : A kátrányanyagok elkülönítését szokásos módon 66 Bé fokú kénsavval való kezeléssel végezzük. A kénsav mennyisége a körülmények szerint változik és rendszerint nagyobb, mint ezen folyamatnál szokásos. A kénsavmennyiség a kezelendő olaj súlyának közel 3%-a vagy valamivel több. Az olajat leülepítés után a savról dekantáljuk és alkálikus kezelésnek vetjük alá azáltal, hogy az olajhoz oly keveréket adunk, melynek összetétele a következő: Ammónia 28 Bé fokú vizes oldatából a dekantált olaj súlyának csaknem egy ezredrésze; egy ezred olajsúlyrész lakmusz kockákban és két ezredsúlyrész víz. Az ammóniával, lakmusszal és vízzel való kezelés után fél óra hosszat keverünk és több órán át leülepítünk. Az olajat ezután dekantálás útján leválasztjuk. A lakmusz az olajat szagtalanítja, színteleníti és deríti, az ammónia pedig a jelenlévő savanyú testeket közönbösíti és vízben oldható anyagokká alakítja át úgy, hogy azok eltávolíthatók. Ammónia alkalmazása előnyösebb, mint szódáé, mert az ammónia az olajból azon anyagokat, melyek a lámpabeleket has7nálat közben eltömik, megkeményítik vagy azokra más tekintetben károsan hatnak és