51705. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtési eljárás

____ Megjelent 1911. évi április hé 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI KH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51705. szám. II/h. OSZTÁLY. Gőzfűtési eljárás. GEBRÜDER KÖRTING AKTIEN-GESELLSCHAFT CÉG HANNOVER/" LINDENBEN. A bejelentés napja 1910 junius hó 24-ike. Jelen találmány tárgya új gőzfűtési eljárás, melynek lényege abban áll, hogy a fűtéshez használt gőztílevegővel való ismételt keverés által két vagy több lépcsős hőmérsékredukciónak vetjük alá. A jelen találmány értelmében a gőzgép-, gőzturbina-és szivattyú- szerkesztésnél ismeretes két és több lépcsős elvet bizonyos tekintetben a gőzfűtésre alkalmazzuk, hogy a gőzfűtésekben lehetőleg nagy hőmérsékletesést érjünk el, ami különben az átmeneti évszakokban enyhe időjárás alkalmával, amikor azonban a helyiségek fűtése még kívánatos, szükséges. A találmány szerint a gőz két vagy több lépcsős hőmérsékletredukcióját a gőznek levegővel való ismételt keverése által kívánjuk elérni, mely célra a fütőtelepeknél alkalmas eszközökről gondoskodunk, amelyek a gőz és levegő ismételt keverődését okvetlen előidézik. (A találmány tehát nem vonatkozik azokra az ismeretes gőzfűtési eljárásokra, amelyeknél mint pl. a 168525. számú német szabadalomnál a fűtőtest, vagy fütőtestrendszer előtt előállított gőzlevegőkeverék az egyes fűtőtestekbe ömlik és azokon egyszerűen keresztüláramlik, mert ezeknél nincsen gondoskodva oly eszközökről, melyek a beáramló gőzlevegőkeveréknek a fűtőtestben lévő levegővel való ismételt keverését minden esetre biztosítják. Hogy az ilyen fűtőtesteknél a keveredés nem megy végbe, azt igazolja az a körülmény, hogy azok a nyugalmi állapét bekövetkezése után tényleg fölveszik ugyanazt a hőmérsékletet, mint a bevezetett gőzlevegőkeverék, tehát további hőméreékletesés magában a fűtőtestben, amint azt a jelen találmány célozza, nem következik be. Ha pl. ilyen ismert gőzfűtés üzeménél gőzlevegőkeverék előállítására magas nyomású gőzből nyomásredukció által nyert alacsony nyomású gőzt alkalmaznánk, amint ez pl. a vasúti kocsik fűtésénél a lokomotív redukált gőzének alkalmazásával szokták, akkor a fűtőtestekben, mivel az ily módon redukált gőz tudvalévőleg még nagyon túlhevített és például 15 atm.-ról a légköri nyomásra történő redukciónál még körülbelől 160°-nyi hőmérséklettel bír (lásd Mollier: «Neue Tabellen und Diagrammé für Wasserdampf»), oly gőzlevegőkeveréket kellene bevezetni, mely még erős fűtéshez is túlmagas hőmérséklettel bír és gyenge fűtést ennélfogva egyáltalában nem tesz lehetővé. Ez tehát a főképeni oka annak, hogy a vasúti