51686. lajstromszámú szabadalom • Följegyző és összeadó szerkezettel kapcsolt elosztóberendezés vasúti jegyek és effélék számára

— 2 Az (a) elosztó (1. ábra) a jegyeket vagy j más elosztandó tárgyakat tartalmazó (b) rekeszekre van osztva. Minden egyes rekesz meghatározott árú jegyeket vagy egyéb tárgyakat tartalmaz. Ha csak arról van szó, hogy az egyes bevételek összeadassanak, az (a) elosztó a pl. elektromos (d) tranzmisszió útján a (c) följegyző szerkezettel van összekötve (1. ábra). Ha ezzel szemben az elosztónak több •egyén által történő működtetését különkülön föl akarjuk jegyezni, az (a) elosztót a (dl, d2, d3 stb.) tranzmissziók utján annyi •{cl, c2, c3 stb.) följegyzővel kötjük össze, ahányféle följegyzésfc akarunk végezni. Mint már említettük, az elosztó mindegyik rekesze egy-egy kihúzó szerkezettel van ellátva, melynek segélyével a kiadandó első jegy kihúzatik és a következő jegy ^lőretolatik úgy, hogy sorszáma láthatóvá, válik; egyúttal a följegyző szerkezet működésbe hozatik. A 3—5. ábrán az ezen hármas hatást végző kihúzó szerkezet példáját tüntettük föl. Az elosztandó jegyek a kihúzó szerkezet (e) csúszkáján nyugszanak. A csúszka vízszintesen elmozoghat az (el) vezetékek mentén, melyek alatt az (f) tolóka van elrendezve. A tolóka az (fl) fogantyúval van ellátva és az (f2) rugók hatása alatt áll. A tolóka mozgását a csúszkára a (gl) csap körül forgó és az (f3) és (e2) peckekre ható (g) emelők viszik át. A csuszka az (e3) nyúlványokkal és a tolóka az (f4) nyúlvánnyal van ellátva. Ha a berendezést kezelő egyén az (fí) fogantyút a 3. ábrán látható (1) nyíl irányában megnyomja, a (g) emelők kilengnek, minek folytán az (e) csúszka a (2) nyíl irányában előremozog. A legalsó (bl) jegyet, mely a 3. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el úgy, hogy sorszáma az (i) üveglapon keresztül látszik, az (e3) nyúlványok annyira előre tolják, hogy a (h) nyíláson át kihúzható. A tolókának az (1) nyíl irányában való mozgásánál az (f4) nyúlvány a következő (b2) jegy hátsó végével érintkezésbe jut. Ha a tolókát ezután az (f2) rugók eredeti helyzetébe visszatérítik, a (2) nyíl irányában való mozgásánál a (b2) jegyet magával viszi és azt az (e) csúszkán eltolja úgy, hogy az (i) üveglap alatt 7—8 mm.-nyire előrenyúlik és sorszáma láthatóvá lesz. Ha a tolókát ismét működtetjük, a (b2) jegy kihúzható és helyét a következő jegy foglalja el és így tovább. A jegy árának följegyzése és összegezése következőkép történik: Az (f) tolókán a (j) áramhozzávezető kefe van elrendezve, mely a helytálló (k, kl, k2) kapcsokkal érintkezésbe hozható. A (k) kapocs az (1) vezeték útján valamely elektromos áramforrással van összekötve; a (kl) kapoccsal összekötött (11) vezeték az összegező szerkezetet vezérli, míg a (k2) kapocshoz tartozó (12) vezeték a följegyző szerkezet billentyűivel létesít kapcsolatot. A följegyző szerkezet bármilyen tipusú lehet; billentyűi elektromágnesekkel vannak ellátva, ami által a följegyző szerkezet elektromos úton működtethető. Az (12) vezeték, mely a följegyző szerkezetet működteti, a följegyző szerkezetbe való belépés előtt annyi részre ágazik szét, mint ahány számjegyet a följegyzendő árösszeg tartalmaz. Az egyes elágazások a századokat, tizedeket, egyeseket stb. följegyző szerkezetekhez vezetnek. Ha pl. valamely rekesz 12'75 korona árú jegyeket tartalmaz, az (12) vezeték négy felé ágazik el; az elágazások egyike a tizescsoport egyeséhez, másika az egyescsoport ketteséhez, harmadika a tizedek csoportjának heteséhez és a negyedik a századok csoportjának ötöséhez vezet. Ezen átviteli berendezes működtetése a következő: Ha a berendezést működtető egyén a tolóka (fl) fogantyúját betolja, hogy egy jegy kiadását létesítse, a (j) kefe először is a (kl) és (k) kapcsokon halad át. Az ezek között létesített elektromos kontaktus hatás nélkül marad, mert oly följegyző és összegező szerkezetet alkalmazunk, melynél az összegezés csak az egységár följegyzése után mehet végbe. Ha a tolókát tovább