51671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta hidrogénnek folytonos üzemben való fejlesztésére alkalmas finom szénmentes vasszivacsnak előállítására

— 2 — technikai redukáló gázt pl. közönséges víz­gázt alkalmazunk, akkor a kemencetarta­lomnak összeesésével járó hátrány még mindig megmarad ós így az eljárás foly­tonos üzem fönntartására ily esetben is alkalmatlan. Emellett a nyert hydrogéa vízgáz alkalmazásánál is bizonyos mérték­bea tisztátlan. A vízgáz továbbá mindig kisebb-nagyobb mennyiségben szénjaydrogé­neket tartalmaz, melyek a vassal vascarbi­dokká alakulnak, mely utóbbiak az eljárás folyamán káros hatású anyagok képződésére szolgáltatnak okot. A jelen találmány tárgyát már most oly j eljárás képezi, mely tiazta hydrogénnek folytonos üzemben vadó fejlesztésére alkal­mas vasszivacs előállítását teszi lehetővé. A találmány szerint, kiindulási anyag gya­nánt vaskos darabokból álló oxydtartalmú vasércet és a redukáláshoz oly gázt alkal­mazunk, mely szénoxydon kívül főleg hydro­génből áll és mely lehetőleg szénhydrogén­mentes. Ily ércnek kiindulási anyag gyanánt való alkalmazásánál első sorban is a ke­mence tartalma nem esik össze; ezen érc alkalmazása továbbá azzal a hatással jár, hogy a vasoxyd a redukció után az oxygén­nek elvonása és az ezzel járó tórfogatcsök­kenés folytán egész tömegében likacsossá válik és így a gőz későbbi behatásának nagy fölületet nyújt. Kitűnt továbbá, hogy az érc, többször ismételt redukció és oxy­dáció után is darabos marad és azon szi­lárdságát megtartja, mely a fölötte lévő érctömegek elbírásához szükséges. Ezen ellenálló "képesség nélkül a vasoxyd össze­esne és így a gázok útját elzárva a foly­tonos munkát lehetetlenné tenné. A kőne­meknek, a timföldnek, kovasavnak és egyéb órcalkatrésaeknek sajátságos elosztása to­vábbá azzal a hatással jár, hogy az érc az eljárás közben fönntartott vagy üzemzava­rok folytán önmagától beálló magas hőmér­sékletek hatása alatt nem olvad össze úgy, hogy az oxyd és vasszivacs hordására egy ellentállóképes, tűzálló váz marad meg. A főleg hydrogént tartalmazó redukáló gázok alkalmazása folytán a szénnek számba­vehető mértékben való fölszabadulása nem következik be és minthogy a szénhydrogé­nek is ki vannak küszöbölve, vaskarbidok sem képződhetnek. A leírt módon tehát oly vasszivacsot kapunk, smely vízgőzzel való kezelésnél, igen tiszta hydrogént fejleszt és mely a folytonos üzem számára kiválóan alkalmas. Megjegyzendő, hogy egyáltalán nem volt várható, hogy lehetséges legyen a vasat vaskos darabokból álló ércből redukáló gá­zokkal oly finom alakban kiválasztani, amint az a hydrogén előállításához szükséges. Meglepő továbbá, hogy ily vaskos darabu vasérc elegendően likacsos, a gázokat jól átbocsátó és mégis szilárd vázat szolgáltat. A vasszivacs előállítása kemencébe he­lyezett vasretortákban eszközölhető. Miután ezeket a darabos érccel megtöltöttük, azo­kon 500° C. fölötti hőmérséklettel biró re­dukáló gázokat vezetünk át, melyek p). 60'/0 hydrogént, 35% szénoxydot és 5% nitrogént tartalmaznak. Mihelyt a redukció be van fejezve, ami a kiáramló gázokról azonnal fölismerhető, a nyert vasszivacs a hydrogén előállítására kész. A vízgőz el­bocsátása után újból a redukálást eszkö­zöljük. A vasérc heteken át használható. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás tiszta hydrogénnek folytonos üzem­ben való fejlesztésére alkalmas finom, szónmentes vasszivacsnak előállítására, jellemezve azáltal, hogy vaskos dara­bokból álló vasércet 500° C. fölötti hő­mérséklettel bíró, oly redukáló gázok­kal kezelünk, melyek szénhydrogénmen­tesek és a szónoxydhoz képest túlnyomó mennyiségben hydrogént tartalmaznak. PALLAft fliflZVAflYTÁMA8ÁQ ÜYOMOAM BUtlMeit*

Next

/
Thumbnails
Contents