51648. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás nitrovegyületek (nitroanyagok) előállítására

nagyon megkönnyíti a kész nitróvegyület mosását és állandóvá tételét. Végül fölemlítendő, hogy bórsav, illetve bórsavvegyület jelenlétében a vegyfolyamat közben keletkező víz gyorsabban és hőemelkedés nélkül egyesül a' kénsavval úgy, hogy kevesebb nitrálósav szükséges és ennek folytán kevesebb savat kell regenerálni, illetőleg mint hulladéksavat denitrálni. A különböző nitrővegyületek előállítási módja általában az eddigi eljárásokhoz alkalmazkodik, csakhogy a mindenkor haszinálandó salétromsavhoz, illetve nitrálósavhoz adunk, az összes savmennyiségnek 3 °/o-át (esetleg többet vagy kevesebbet) tevő bórsavat, minek folytán a nitrálás kevesebb savmennyiséggel végezhető, mint eddig. A nitrálás ezen módosítása esetleg iegészen új nitrovegyületeknek racionális és olcsó előállítását fogja lehetővé tenni. A következőkben néhány gyakorlati példával fogjuk az új eljárást ismertetni. 1. Mindenfajta cellulóz, mint pl. gyapot (szövött vagy laza állapotban, mint bélfonat) vagy papiros nitrálására a következő nitráló elegy használható: 100 s. r. konc. füstölgő salétromsav, kb. 15 s. r. (esetleg több vagy kevesebb) bórsav és kb. 1300 s. r. konc. kénsav. Lehet azonban |a gyapotot, papirt vagy más cellulózanyagot előbb bórsavoldattal is kezelni, pl. főzni és szárítás után a leírt módon vagy pedig az eddig szokásos eljárás szerint nitrálni. 2. Nitroglicerin előállítására vagy az eddig alkalmazott nitrálósavat (illetve savelegyet) használjuk a bórsavval kevert glicerin nitrálására, vagy pedig a bórsavas eljárást kombináljuk más, ismert előállítási eljárásokkal. 3. Nitrokeményítő előállítására 100 s. r. keményítőlisztre használhatunk: 150 s. r. konc, salétromsavból, 10 s. r. bórsavbiói és 300 s. r. konc. kénsavból álló elegyet; esetleg azonban más arányok szerint is dolgozhatunk. 4. Nitrobenzól előállításánál a benzolhoz kb. 3°/« (esetleg több vagy kevesebb) bórsavat adunk és szokásos módon nitrálunk vagy használhatunk bórsavval kevert nitráló savat is. i Az itt fölsorolt néhány példa alapján bármely nitróvegyület előállítására alkalmas eljárás megállapítható. A bórsav használata általában és különösen a .glicerin, a szénhidrátok és az aromás szénhidrogének nitrálásánál való alkalmazása az eddig használt eljárásokkal szemben a következő előnyökkel jár: A savelegy (nitráló elegy)1

előállítása — az eddig szükségelt hűtés nélkül is — minden hőemelkedés nélkül megy végbe; cse-' kélyebb savfogyasztás mellett több nitróvegyület állítható elő, úgy a glicerin, mint a cellulóz, keményítő, cukor, benzíól, naftalin, toluol stb. nitrálásánál; szükség esetén esetleg valamivel gyöngébb savval is lehet nitrálni, azonfölül a munka is gyorsabban megy; egyszerre, ugyanazon vegyfolyamatban nagyobb mennyiségű anyag nitrálható. Fölemlítendő még a leírt eljárás szerint előállított nitrovegyületeknek, csekélyebb mérvű berendezéssel és a mosás, hűtés körül kevesebb óv|óintézkedések szükségessége mellett elérhető nagyobb j nitrogéntartalma és nagyobb állandósága, a folytatólagos, szakadatlan nitrálásnaksok esetben való lehetősége, továbbá az a körülmény, hogy pl. lőgyapotnál fokozottabb állandóság mellett tetszés, szerinti brizánsz képességet lehet elérni úgy, hogy ezen készítmény töltény (lőpor) gyanánt is használható volna. Nagy előnye az eljárásnak továbbá az is, | hogy kérgesedésekkel baró hulladékanyagok, mint például fürészpor, szalma, tőzeg, korpa stb. szintén nitrálhatók. Fontos végül az a biztonság is, melyet ezen eljárás a nitráló savelegy rögtöni hőemelkedéséből vagy annak hirtelen szétbomlásából származó veszély elhárítása körül a munkásoknak nyújt és nem hagyható említés nélkül az eljárás olcsósága sem. SZABADALMI IGÉNYEK. ! 1. Eljárás glicerin, továbbá szénhidrátok és aromás szénhidrogének nitróvegyüle-