51644. lajstromszámú szabadalom • Lehúzóberendezés borotvák számára

2 -zetű (23) lemez a két véglemez között van elrendezve. A párhuzamos (24, 25) tengelyek az említett lemezekben vannak ágyazva és hosszirányban az alaplemezen végigterjednek. A (24) tengelynek a (21) lemezen túlérő vége célszerűen a (26) forgattyúval van fölszerelve, mely a tengelyen a (27) pecek segítségéve) van megerősítve. A (24) tengelyen, annak egyik végéhez közel, van megerősítve a (28) fogaskerék, melynek fogai egy a (25) tengelyen elrendezett, ugyanily nagyságú (29) fogaskerék fogaiba kapaszkodnak. Ebből következik, hogy a <26) forgattyú elforgatásánál a két tengely azonos sebességgel ellentétes értelemben forog. A (24, 25) tengelyek tartják a (30, 31) fagörgőket, melyeknek mindegyike egyegy (32, 33) kivágással van ellátva, melyek úgy vannak elrendezve, hogy egy görgő megadott helyzeténél a két kivágás egymással szemben fekszik (2. és 6. ábrák). A kivágás egy (34) éle célszerűen le van gömbölyítve, míg a másik (35) él aránylag éles szögű. A görgők hengeres fölületei (36) bőrszíjakat vagy más lehúzó szerveket tartanak, melyek a (35) éltől a legömbölyített (34) élen át nyúlnak és melyek a görgőkre fölenyvezve vagy azokon más módon fogva tartva vannak. A 8—11. ábrákban föltüntetett (37) tartó a félhengeralakú alsó (37) szorító részből áll, melynek lapos fölületéből megfelelő távolságokban a (38) peckek nyúlnak ki, melyek ily módon a vékony, kétélű kés három nyílásával kapcsolatba juthatnak. A szorítórész egyik végén a (40) csapot tartja, mely a (23) lemez (41) hasítékában elforgathatóan állítható be. Ezen hasíték alsó vége félköralakban van kiképezve úgy, hogy az említett csap számára ágyazást képezhet. A csapnak a lemezhez képest való beállítása a tartó (42) feje által biztosíttatik, mely közvetlenül a csaphoz csatlakozik, minthogy a fej a tartó munkahelyzetében a (23) lemez belső fölületéhez támaszkodik és ily módon a tartó és a rajta megerősített kés elmozgását megakadályozza. A fejen egymással szemben lelapított (43, 44) helyek vannak (10) ábra). A tartó ellenkező végén a (45) csapot tartja, mely a (21) lemez (46) hasítékába illesztetik és ahhoz oly viszonyban áll, mint a (40) csap a (41) hasítékhoz. A tartó továbbá a (47) fogaskereket is tartja, melynek egyik fölületéhez a (48) fej a (45) csap irányában csatlakozik. A fej külső vége támaszkép szolgál a (21) lemez belső fölületéhez való kapaszkodásban és ily módon a tartó elmozgását megakadályozza. A megfelelő (49) szorítórészben szintén három (50) nyílás van elrendezve, melyeken a (38) peckek átnyúlhatnak, míg a szorítórész sík oldala a kés fölületére jut, ami által a kés alkalmas módon a tartóhoz erősíttetik. A (38) peckek, a (49) szorítórész, a (40) csap és a (42) fej (51, 52) és (53) nyílásokkal vannak ellátva, melyek egyenes vonalban csatlakoznak egymáshoz és az (54) elreteszelő pecek fölvételére szolgálhatnak, melynek egyik vége (55)-nél le van hajlítva, ami által fogantyú képeztetik. Ha a (39) kés a (38) peckeken át behelyeztetett és a (49) szorítórész segítségével befogatott, az (54) pecket az (51—53) nyílásokon át lehet tolni, hogy a tartót e késsel erősen egyesíthessük. Az (56) fogszektor a (26) fogaskerék belső fölületén van megerősítve és ezáltal a (24) tengellyel elforgatható. A szektoron célszerűen csak félannyi fog van, mint a tartón megerősített (24) fogaskeréken úgy, hogy könnyen be lehet látni, hogy a szektor fogai csak bizonyos időközökben kapaszkodnak.: a (47) fogaskerék fogaiba, aminek folytán a tartó körülbelül 180 fokkal forgattatik el úgy, hogy a kés éleinek a lehúzó eszközökhöz való helyzete megfordíttatik. Egy rúgóhatás alatt álló keret a (21) és (23) lemezek belső fölületeitől kinyúló (57) csapokon forgathatóan van ágyazva. A keret (58, 59) végrészei a (60, 61) rudak által vannak összekötve, melyeknek keskenyített (62) végei a végrészeken átnyúlnak. Az (58) végrésztől lefelé nyúló (63) toldat félköralakú (64) hasítékkal bír, mely a keret munkahelyzetében a tartó (48) fejéhez támaszkodik. A másik (59) végrész (65)-nél le van lapítva és a (44) tartófej lapos (42,