51627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton síkfödémek előállítására sík vagy nemsík alsófölülettel

- 2 — keli lehetővé tennie, ennek folytán a (b) köveket csekély vastagsággal állíthatjuk elő és így az összes szükségelt terhelések számára csak kevés, esetleg csak egy tipus szükségeltetik, míg a helyszínén betonozott részek az illető terhelésnek és fesztávnak megfelelően méretezhetek. A 10. ábra a 9. ábrában föltüntetett keresztmetszetnek egy változatát mutatja gyöngített (a) lemezrésszel. A 11., 12. és 13. ábra példa gyanánt egy vasbetonból készült (b) kő fölülnézetét, kereszt- és hosszmetszetét mutatja, ahol (e) a vasbetétet jelzi. A 12. ábrából látható, hogy a kövek az egymásfelé fordított hézagoknál lévő oldalukon akként vannak kiképezve, hogy a hézagok a kövek elhelyezése után könnyen kiönthetők anélkül, hogy az erre szolgáló habarcs az (f) hézagokon átfolyna. A 14. ábra ugyanezt más kiképzésben mutatja. A 15. ábra oly kiképzést mutat, melynél gyönge hajlítási szilárdsággal biró anyagból (téglákból stb.) készült (b) kövek alkalmaztatnak, amidőn a hézagokban vasváz van elrendezve. A (b) kövek sík födlapok helyett boltozatosán is kiképezhetők (17. ábra). Ezen boltívek kész boltívalakú kövek helyett a helyszínén falazás által is előállíthatók. A 18. ábrában oly födém van alaprajzban föltüntetve, mely a helyszínén betonozott (c, d) lemeztartókkal bír (az 5., 6., 7. és 9. ábrák szerinti födémhez hasonlóan) és melynél az (a) lemezrészek tehermentesítése céljából a (d) lemezrésznek a (b) kövek felé fordított homlokoldala fogazással van kiképezve. A 19. ábra ugyanily födémet mutat a fogazásnak más kiképzésével. Az (a) lemezrész ezen esetben esetleg teljesen elhagyható. A 20., 21., és 22. ábrák a helyszínén betonozott (c) tartórésszel és (a) lemezrészekkel bíró födémet mutatnak, melynél a (d) tartórészek is (B) kész darabokból (kövekből) vannak előállítva. Ezen (B) kövek egy (h) foggal és (k) tövisekkel bírnak és ezek segélyével a (c) tartónak még képlékeny betonmasszájába szoríttatnak, úgy, hogy a lekötés után a (c) és (B) részét mint egy fogazott tartó összemúködnek. A sablonok eltávolítása után a (b) köveket elhelyezzük és az összes réseket habarccsal kiöntjük. A (B) kövek a (b) kövek felé fordított homlokoldalukon fölfekvő ágyazással vannak kiképezve, míg az ellenkező illesztési oldalon úgy vannak alakítva, hogy a kiöntőhabarcs átfolyása meggátoltassák; súlyuk szerint a (B) kövek is könnyen kezelhetően vannak szerkesztve. A 23. ábra a (B) követ perspektivikus alulnézetben tünteti föl. A 24. és 25. ábrák az előbb leírt födémhez hasonló födémet mutatnak, mely fogszerűen egymásba fogódzó kész (B) ós (b) kövekkel bír, mely szerkezet következtében az (a) részek ismét tehermentesíttetnek, esetleg teljesen elhagyhatók. A helyszínén előállítandó födémrészek alakítására való minták (sablonok) megfelelő anyagból (fából, vasból, papirmaséból stb.) szétszedhetően vagy összecsappanthatóan, állandó vagy változtatható méretekkel vannak szerkesztve mindenféle terhelésű és fesztávolságú födések előállítása céljából. A 26. és 27. ábrák typus gyanánt egy az 5. egész 8. ábrákban föltüntetett födém számára való (sl) sablont mutatnak. Az (1, m, n) részeket a (p és q) reteszek tartják össze. A (p és q) reteszek alul hegyesek úgy, hogy egy kalapácsütés által a burkolatba vagy borításba üthetők és így azokon a mintát megerősítik és az eltolását meggátolják. Az (r) rész a (d) lemezrész fölfekvésének borítását képezi és magassági irányban a (d) rész különböző vastagságai számára beállítható. Az (s) kapocs a minták egymástól való távolságát rögzíti, míg (o) egy alátétdarabot jelöl, mellyel a (c) rész szükség esetén magasbítható. Az egyes (sl) sablonok határozott hosszban (pl. 1 méter) állíttatnak elő és tetszésszerinti fesztávolságú födémek előállításához egy illesztődarab szükségeltetik. Egy ily (s2) illesztődarab typusa a 28. ábrában van föltüntetve; utóbbi egy bádogból készült föltolósablonból áll, mely csuklók körül összecsappantható és részben az (sl) sablonokra támaszkodik, részben pedig