51618. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejlesztő

léngáz fejlődésénél a harang belsejében víz­gőzök keletkeznek és a falakon, főképen a harang tetején, kondenzálódnak. Hogy ezen vízcsöppek behatolását a tartályokba és ezzel az időelőtti gázfejlődést megakadá­lyozzuk, a karbidtartály fölött a kónikus (q) ernyő van elrendezve, melynek széle a (d) tartály fölé nyúlik úgy, hogy a kondenz­víznek az (a) víztartályba kell lecsöpögnie. Az utólagos gázfejlődésnél föllépő vesze­delem föltótlen elhárítására a (b) harang belseje össze van kötve az (r) csővel, amely oldalt a víztartályon kívül lefelé megy és alul U-alakban meggörbítve, ismét fölfelé vezet. Ezt az üvegcsövet olyan magasságig töltjük meg vízzel, hogy a vízoszlop összes magassága valamivel kisebb, mint a harang belsejében lévő vízállások különbsége a nyo­más teljes hiányánál és a legnagyobb meg­engedett nyomásnál. Ha már most utólagos gázfejlődésnél a legnagyobb megengedett nyomás túl lesz haladva úgy, hogy a gáz különben a (b) harangon kívül az (a) víz­tartályon át fölemelkedhetnék, akkor a fölös gáz az U-alakú (r) csövön át elszáll és innét egy tömlőn vagy csövön át a szabadba elvezethető, ahol ezen semmiesetre sem tetemes mennyiségű acetiléngáz hamar elszáll. Természetesen nem szükséges ezen (r) üvegcsövet közvetlenül a készülék mel­lett beiktatni, csakis az szükséges, hogy ezen cső egyrészt a (b) haranggal és más­részt a szabad levegővel álljon összekötte­tésben (1. ábra). Avégből, hogy a készüléket használat után megtisztítsuk, csakis a (d) tartályokat kell kinyitni és a karbid bomlási termékeit burokjaiból eltávolíthatjuk. A leírt készülékek teljesen veszélytele­nek és még zárt, lakott helyiségekben is fölállíthatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Acetiléngázfejlesztő, melynél egy buvár­harangba benyúló karbidtartály segé­lyével a víznek a harangba való emel­kedése útján acetilén fejlődik, a harang­ban egymás fölött elrendezett, lyukasz­tott oldalfalakkal és fenekekkel ellátott több tartály alkalmazása mellett, ame­lyek fél űrtartalmuknak megfelelő meny­nyiségű karbidszemcsék fölvételére szol­gálnak ós amelyek közül mindig csak a legalsó van a víz hatásának kitéve, jel­lemezve azáltal, hogy a mindenkori leg­alsó tartály a benne lévő karbid teljes megbontása után az utóbbi duzzadása által működtetett kiiktató berendezés és saját súlyának hatása alatt lefelé sülyed, míg helyébe a fölötte fekvő tar­tály utána nyomul. 2. Az 1. igény szerinti acetiléngázfejlesztő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a karbidtartályok olyan prizmatikus dobozok gyanánt vannak kiképezve, ame­lyeknek két egymással szemben fekvő fölső széleire sarnirok révén két fél­födél van erősítve, amelyek rendes kö­rülmények között a dobozok oldalfalai­nak a födelek középszélei felé hajló szélein nyugszanak és amelyeknek alsó oldalán egy-egy kampó van megerő­sítve, amely kampónak egyik karja zárt tartálynál ennek megfelelő oldalfalán át egy-egy függélyes, a harang belsejé­ben elrendezett vezetőcsatornába nyúlik, amelynek alsó lapján a legalsó tartály kampói fölfekszenek, míg a karbid föl­duzzadása által annak megbomlása foly­tán a födél annyira fölemeltetik, hogy kampói a csatornából kilépnek és ezáltal elveszítik tartásukat úgy, hogy a leg­alsó tartály önműködőlég lefelé és a szomszédos magasabban fekvő annak helyére sülyed. 3. Az 1. és 2. igények szerinti acetilén­gázfejlesztő, jellemezve azáltal, hogy az egymás fölött fekvő karbidtartályok ru­galmas szalaggal össze vannak egymás­sal kötve úgy, bogy a legalsó tartály mindenkor csak egy tartály magasságá­val sülyedhet. (1 rajzlap melléklettel.) •muw a*azv*N" tAmasiIg nyohoAja Momm>

Next

/
Thumbnails
Contents