51604. lajstromszámú szabadalom • Cipőszögezőgép körülvágószerkezettel

találmány szerint a körülvágó késnek ezen oldalas bevágódáshoz szükséges mozgása önműködően történik, mely célból a késtartó akként van beállíthatóan elrendezve, hogy -az az első vágást szög alatt végzi azon vo- j nalhoz képest, melynek mentén a késnek j többi, szakaszosan végbemenő hatásos löketei történnek. A késtartó ugyanis a (32) szegmensen (5. ábra) van elrendezve, mely a (8) szánon a (84) csap körül kilendíthető. A (32) szegmensen a (36) fogazás van kiképezve, mely a (8) szánon a (42) csap kö-Tül elforgatható (40) emeltyűnek (38) fogadásával kapcsolódik. A (40) emeltyűnek hátsó (44) karja a beállítható (46) ütközőhöz (6. ábra) ütődik, midőn a (8) szán az árnak előremenesztő mozgása közben jobbról-balra mozog. A szánnak ezen mozgásánál a (32) szegmens (5. ábra) a (34) csap körül az óramutató járásával ellenkező irányban elforog, miáltal a i(24) körülvágó kés az 5. ábrában föltüntetett állásából a 6. ábrában föltüntetett normális állásba lendíttetik és ekkor, amint ez a 6. ábrában jelezve van, a megmunkálás kezdetén a talpba az egyik oldal felől ívalakú vonal mentén bevágódik. A (44) emeltyűkar a (48) rúgó hatása •alatt áll, melynek egyik vége a (44) karnak <(50) csapjához, másik vége pedig a (8) szánnak (52) csapjához van erősítve és mely •rúgó a (44) kart a (46) ütköző felé húzza. A (24) körülvágó késnek normális állását a (40) emeltyűnek fogazott karjával együttműködő, beállítható (54) ütköző határolja, mely a (8) szánnak (56) toldatán van elrendezve. A (32) szegmens a vágási művelet közben hetyzetében rögzíttetik, hogy annak elforgása megakadályoztassék. Ezen célra a rugós (58) pecek (5. ábra) szolgál, mely a (32) szegmens normális helyzeténél ez utóbbinak (60) bevágásával kapcsolódik. Az (58) peceknek alsó oldalán a (62) fok (4. ábra) van kiképezve, mellyel a (64) pecek hozható érintkezésbe úgy, hogy midőn a munkás a {64) pecket a (66) fogantyú segélyével el- ; tolja, az (58) pecek a (32) szegmensnek <60) bevágásából kitolódik, amikor is a (32) szegmens szabaddá válik és a (48) rúgónak a (44) emeltyűkarra gyakorolt hatása folytán az 5. ábrában föltüntetett helyzetbe forog. Mielőtt a tulajdonképpeni körülvágási művelet kezedetét veszi, vagyis midőn a (8) szán (5. és 6. ábrák) jobbról-balra mozog, hogy a munkadarab előremenesztessék és az ár segélyével létesített első (68) lyuk az (a5) kalapács (1. ábra) alá jusson, a (44) kar (6. ábra) a (46) ütközőhöz ütődik és a (28) késtartót a (24) késsel együtt a (34) csap körül akként forgatja el, hogy a kés a talp szélébe oldalról bevágódik és normális helyzetébe jut, mielőtt a szán visszamozgó löketét végzi. A szánnak visszamozgása közben már most a (24) kés oly vonal mentén hat a munkadarabra, mely az utóbbinak előremenesztési pályájával nagyjában azonos. A vágószerkezet és az azt mozgató hajtómű közötti összeköttetés olyan, hogy a körülvágó késnek hatástalan lökete nagyobb, mint az árnak előremenesztő lökete. Ezen oknál fogva a kés minden hatástalan löketnél bizonyos darabbal visszahúzatik az előzőleg létesített vágás belső végétől, miáltal lehetővé válik a munkadarabnak elforgatása a kés eltörésének veszélye nélkül. Hogy a (8) szánnak lökethosszát a munkadarab előremenesztési útjának változásához képest beállíthassuk, a (14) emeltyű (5. ábra) több (70) lyukkal van ellátva, melyek egyikével vagy másikával a (72) csapágynak egy toldata kapcsolható össze az áttétel módosíthatása céljából. Hogy a (8) szánt és a (24) kést (6. ábra) a gép működésbe helyezése előtt kényelmesen beállíthassuk, a (12) hajtókar célszerűen két részből van alkotva. Ezen részek egyikét a (10) ággal összekötött (121) szorító hüvely, másikát pedig a (122) csukló képezi, melynek szára a (121) hüvelybe van beillesztve és mely a (72) csapágyba szerelt csap körül leng. A munkadarabba beverendő szögek sorának a munkadarab széléhez viszonyított helyzetét a (74) vezeték (5. ábra) szabja meg, mely a fejbőr és a talpszél közötti mélyedés közelében a cipő kupakjával érintkezik