51558. lajstromszámú szabadalom • Külső gerjesztésű egyfázisú kommutátoros gépek csoportjának kapcsolására

esetben szabályozható (t) transzformátorra van kötve, mely transzformátor egy kétfázisú transzformátor (tl) és (t2) két törzsének szekundér tekercsei köré vah kapcsolva. E kétfázisú transzformátor megfen lelő primér tekercsei az (I) és (II) gépek fegyverzetkapcsaira vannak kötve. Az ismertetett kapcsolás működése iá 2. ábrában föltüntetett diagrammból tűnik ki. E diagrammban (al) és (a2) az (I) és (II) gép fegyverzetáramainak vektorai és (pl) és (p2) azok kapocsfeszültségei (1. 189093. sz. német szabadalmat), melyek egymásra merőlegesen állanak, míg (p) ezek eredője, vagyis az egyfázisú hálózati feszültség. Az (I) gép (il) gerjesztőáramának vektora függélyesen áll (p2)-re. (ic) a (cl) és (c2) tekercsek áramának vektora, mely fázisban van (p)-vel és egy erre mérőleges vektorú (p3) feszültség által hozatik létre. Ez a (p3) feszültség a (pl) és (p2) feszültségek eredője. Végül (ip) a hálózatba visszaadott áramot jelenti, mely (<p) szögnek megfelelő teljesítményi tényezővel érvényesül. Minthogy a kapcsolásnak bemutatott kiviteli alakjánál (cl) és (c2) tekercsek ugyanazon feszültségre vannak kapcsolva, azért (al) és (a2) fegyverzetáramoknak azonos fázisuk van. Azonban általánosságban (cl) és (c2) különböző feszültségekre kapcsolhatók. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy az ismertetett kapcsolásnál a kollektoros motorok magukban (különleges segédkészülékek nélkül) is képesek visszaműködni egy egyfázisú hálózatra, mimellett az impulzusok halmozódásából eredő zavarok nem lépnek föl, a teljesítményi tényező kielégítő, az áram tetszés szerint siethet, vagy késhetik és a hálózatba visszaadott teljesítmény fázisa és nagysága nyugvó transzformátorok kontaktusainak eltolásia által szabályozható. Az 1. ábrában bemutatott kapcsolásnál a (cl) és (c2) tekercsek táplálásához szükséges és (p)-re merőleges (p3) feszültségeit egy és ugyanazon transzformátor két (tl) és "(t2)-vel jelölt (az ábrában elkülönítve rajzolt) tekercse segélyével állítjuk elő, ami vektordiagrammban a 3. ábrában külön föl van tüntetve. A (cl) és (c2) tekercsek táplálásához szükséges feszültség azonban a 4. ábra példája szerint létrehozható egy (t3) transzformátor segélyével is, mely a rendesen rendelkezésre álló (t4) hálózati transzformátor fölhasználása mellett egyrészt ennek egy (m) pontjához, másrésízt az (I) és (II) gépek fegyverzetei közé van kapcsolva, míg a (cl) és (c2) tekercsek egyrészt a (t3) transzformátor egy (ml) pontjához, másrészt pedig szintén az (I) és (II) gépek fegyverzetei közé vannak kötve. Ily módon a (p3) feszültség helyett a 3. ábrában pontozva jelölt (vq) feszültséget nyerjük. Az (m) pont eltolása által (4. ábra) a (q) pont a diagrammban (3. ábra) például (ql) helyére tolható el, vagyis a feszülség fázisa tetszés szerint változtatható és ezzel a hálózatba visszaadott áramnak (p)-hez képest sietés vagy késés adható, míg (ml) pontnak eltolása által a (t3) transzformátoron a feszültség nagysága szabályozható. A 4. ábrában föltüntetett kapcsolás különösen abban az esetben célszerű, ha a motorok táplálásához egy (t4) transzformátor alkalmaztatik, mint például a villamos lokomotivoknál, mely a munkavezetékből nagyfeszültségű áramot kap. Ahelyett, hogy (cl) és (c2)-t (vq) feszültséggel közösen táplálnék, (cl) (vq)-vel és (c2) (vql)-el külön is táplálható. Az előadottak a 189093. sz. német szabadalomnak megfelelően kettőnél több gépű telepnél és többfázisú hálózatnál is alkalmazhatók. Az 1. és 4. ábrák szerinti kapcsolás például épp oly jól alkalmazható gépeknek kétfázisú hálózatra való visszaműkodtetésére. A lényeg mindig abban rejlik, hogy az együttműködő gépek a hálózattól függetlenül egymást kölcsönösen gerjeszszék és az így kapott különböző fázisú feszültségek megfelelően összetétessenek, úgy, hogy a gépfeszültségek egész csoportja a hálózati feszültségek egész csoportjával egyenlő legyen és hogy egyúttal a statortekercsek a gépfeszültségek egész csoportjának egy részletfeszültségével tápláltassanak abból a célból, hogy a fegyver-