51554. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú blokkal kapcsolt egyenáramú blokk

— 2 -ivével áll összeköttetésben, (10) ütközővel van ellátva, melyre normális állásnál az -egyenáramú blokk (11) fogasivének foga támaszkodik. A (11) fogasiv (26) pecekkel van ellátva, amely a (19) emeltyűre fekszik. A (19) emeltyű a (20) rúgóval láll összeköttetésben, mely alkatrészek a (11) fogasivet fölső helyzetében tartják. A készülék működési módja a következő: Ha a (15) nyomörudat lenyomjuk, akkor a (16) ütköző a (9) szögemeltyű bal (27) szárára hat és a (9) emeltyű ennek folytán balra billen úgy, hogy a (8) villában fekvő (25) szEír (1) horgonyt a (4) tengely körül megfelelő szöggel jobbra forgatja. Az (1) horgony tehát a (6) tengely révén magával viszi a (7) emeltyűt. Ezen mozgás következtében a (7) emeltyű (10) ütközője a (11) fogasiv (23) fogának pályájából részben és pedig a megfelelő méretezés folytán előnyösen a fog félmagasságával elmozog úgy, hogy tehát a (11) fogasiv még nem eshetik le, vagyis az egyenáramú blokk kizárólag a nyomórúd lenyomása útján még nem zárható déi. Ha már most a váltakoaóáramú blokk működik, vagyis annak (13) fogasive leesik, akkor az a (14) rúd révén a (7) emeltyűt a (6) tengely körül az Óramutató forgásiirányában elforgatja, minek folytán a (10) ütköző mozgásának második részét végzi el úgy, hogy a (23) fog pályáját teljesen elhagyja, mire az egyenáramú blokk (11) fogasive leesik. Az egyenáramú blokk tehát csak akkor blokkozható, ha a (15) nyomórúd lenyomása után a váltakozóáramú blokk blokkoztatott. A (15) nyomórúd eleresztésénél ja (16) ütköző a (9) emeltyű bal (27) szárának pályájából kitér úgy, hogy a (17) rúg;ó az (1) horgonyt a (9) szögemeltyű visszabillenése mellett eredeti helyzetébe visszahúzza. Az (1) horgony a (6) tengely révén ismét magával viszi a (7) emeltyűt, amelynek (10) ütközője most visszafelé (balra) való mozgásának első részét, előnyösen felét teszi meg és ily módon a (11) iv (24) fogának pályájába jutva, megakadályozza, hogy a (11) iv a (20) rúgó hatása alatt, melyet a (19) emeltyű és (26) pecek visz át a (11) ívre, eredeti helyzetébe visszatérhessen. Tegyük föl, hogy a (21) elektromágnesbe áram jut, a (3, 3) sarkok tehát az (1) horgonyt vonzzák. Az (1) horgony ekkor oly szöggel forog jobbra, amely a (11) fogasiv egy teljes fogmagasságának felel meg; a (11) fogasiv ekkor tehát akadálytalanul fölugorhat. Az (1) horgony vonzott állapotában a (8) villa révén balra billentett (9) szögemeltyű fölső szára a (16) ütköző pályájában fekszik úgy, hogy a (15) nyomórúd mindaddig nem nyomható le, amíg a (21) elektromágnes áramkörei meg nem szakad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Váltakozóáramú blokkal kapcsolt egyenáramú blokk, jellemezve az egyenáramú blokk fogasívének pályájában elrendezett ütköző által, mely egyrészt az egyenáramú blokk elektromágnesének horgonyával, másrészt a váltakozöáramú blokk fogasivével mechanikusan össze van kötve, mimellett az egyenáramú blokk elektromágnesének horgonya oly szögemeltyűvel áll kapcsolatban, melynek egyik szára a horgony normális állásánál, míg másik szára a horgony vonzott helyzetében a nyomórúdra szerelt bütyök pályájában fekszik úgy, hogy az egyenáramú blokk fogasíve csak a nyomórúd lenyomása és a váltakozóáramú blokk blokkozása után eshetik le. 2. Az 1. igénypontban védett blokk foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a villaszerű horgonyágak íés iaz elektromágnes sarkainak oldalfalai egymáshoz képest divergálnak, egyenletes mágneses vonzás elérése céljából. 3. Az 1. és 2. igényben .védett blokk foganatosítási alakja, jellemezve az elektromágnes horgonyának pályájában elrendezett ütköző által, mely megakadár lyozza, hogy a horgony egészen a mágnes sarkaihoz közeledjék oly célból, hogy a horgony túlerősen ne tartassék vonzva. (1 rajzlap melléklettel.) PH1AB TARSA&to tnro«oAj« auDAPttTEft-