51542. lajstromszámú szabadalom • Gép tartányok elzárására

- 3 — alakot változatlanul megtartja. A födél fölhelyezése után a tartány egy alkalmas címkézőberendezésen haladhat át, melyben a (38') címke (10. ábra) ragasztatik a födélre. A födél széle és a tartány fala között lévő (39) térbe kést vagy hasonlót helyezhetünk be, hogy a tartány nyitása céljából a födelet levegyük. A 11—16. ábrákban oly készülék van föltüntetve, mellyel a hengeres tartányra más födelet vagy elzárást helyezhetünk föl gyorsan és olcsón. A tartányokat a (3) szállítószalag vagy lánc a (40) dugattyú és egy függélyesen mozgatható gyürűalakú (41) fej alá vezeti, melyet a (42) keret tart és (43) rúgok fölső helyzetébe szorítják. A fej lefelé való mozgását a keret (44) ütközői határolják. Ha a fej a 11. ábrán rajzolt fölső helyzetét foglalja el, akkor az (5) cső fölső széle kissé á íej alatt fekszik és a fejnek alsó belső (45) falai kissé ferdék, hogy a tartánytest a fejbe beléphessen, amikor a fej lefelé mozog; az említett ferdeség továbbá azt célozza, hogy a fölhelyezendő födél alakját fölvegye. A fej leferdített (45) része fölött célszerűen három egymástól egyenlő távolságban álló, befelé kiugró, fölfelé és kifelé terjedő <46) orr van a fejen elrendezve. Az alkalmas anyagból készült (48) gyűrű nagyobb átmérővel bír, mint a tartány és a födél részére fölfekvés gyanánt szolgál. Ezt a gyűrűt egy a rajzon föl nem tüntetett alkalmas berendezés a 11. ábrabeli helyzetbe hozza. Ha a gyűrű a fejen át leszoríttatik, akkor a gyűrű a 14. ábrán föltüntetett eredeti alakja helyett a 15. ábrán látható alakot veszi föl, amennyiben a (46) orrok a gyűrű falát benyomják, miáltal (50) bordák képződnek. Egyidejűleg a gyűrű átmérője annyira csökkentetik, hogy a gyűrű az (5) tartányba beléphet. A gyűrűnek a tartánytestbe való besajtolását eszközlő (40) dugattyú célszerűen egy alsó részből áll, mely egymástól közök által elválasztott (51) szektorokkal bír, mimellett a most említett közök a (46) orrokat áthaladni hagyják. A szektorok és a dugattyútest közé (52) rúgók vannak bekapcsolva. A Bzektorok köré továbbá egy vagy több (53) szalag van fektetve, melyek a szektoroknak kifelé való mozgását határolják. A (48) gyűrűt egy a rajzon föl nem tüntetett berendezés helyezi föl. A lefelé mozgó (51) szektorok a gyűrűbe lépnek és (54) sarkukkal a gyűrű fölső szélét megfogják és a gyűrűt a (46) orrokon letolják, mely orrok a gyűrűbe (50) bordákat sajtolnak; az utóbbiak az (57) hosszközökben foglalnak helyet. Emellett a gyűrű átmérője kissé csökkentetik, míg az (52) rúgók utánengednek, amikor az (53) szalag a (46) orrokba ütközik. A dugattyú a gyűrűnek az (5) tartányba való bevezetése után fölemelkedik. Szükség esetén az 1. ábrán rajzolt berendezés az (55) födéltárcsát helyezheti a csőbe, mint ez a 16. ábrán látható, mielőtt a gyűrű betolatott. Ugyanazon berendezés azonban arra is szolgálhat, hogy a födelet utólag helyezze be. Világos, hogy a (40) dugattyú lökete oly nagy lehet, hogy a gyűrűt és a tárcsát tetszés szerint a tartány belső vagy alsó részébe tolja. A 17—19. ábrákban oly készülék van föltüntetve, melynél a zárórész (81) fölfekvése nem tolatik a tartányba, mint a föntleírt példáknál, hanem a tartányfalakkal egy darabot képez és egyidejűleg az utóbbiakat merevítheti. Ezekben az ábrákban (60) egy tengelyt jelöl, mely négyszögletes (61) résszel bír; az utóbbinak széleihez a (63) szektoroknak meghajlított részei fekszenek, mely szektorok összehúzható tövist képeznek. A tövis (64) hornyokkal van ellátva és a (65) papírszalaggal lehet körültekercselve. A (65) papírszalag részére (66) vezetőgörgők vannak elrendezve és a (60) tengellyel a (67) tengely fekszik párhuzamosan. A (67) tengely (68) karokban van ágyazva, melyek (69)-nél forgathatók és (70) rúgók által a tövistől rendesen elhúzatnak, azonban a (72) tengelyen lévő alkalmas (71) bütykök által időnkint a tövis felé mozgattatnak. A (67) tengelyen a (64) "hornyokkal szemben (73) tárcsák ülnek és