51534. lajstromszámú szabadalom • Hűtőkészülék erős áramú mikrofonok számára

dása után a víz fölveszi. A vízben emellett áramlás keletkezik, a megmelegedett víz fölemelkedik és a hidegebb víz ellentétes irányban lefelé mozog. Miután a víz hőmérséklete bizonyos egyensúlyi állapotot ért el, mely az alkalmazott áramerősségtől és a távbeszélő használatának időtartamától függ, ez az egyensúlyi állapot részben meleg kisugárzása által, részben pedig azáltal tartatik fönn, hogy a víz elgőzölögtetésénél meleg köttetik le. E hűtőkészülék előnye tehát abban áll, hogy a hűtőkészülék önműködően és teljesen, vagy megközelítően állandó mennyiségű hűtőközeggel dolgozik, miért is nincs különleges, a mikrofon szerkezetét bonyolulttá és költségessé tevő, a hűtőközeget be- vagy elvezető, vagy állandóan fölcserélő berendezésekre szükség, melyek a régebbi hűtőkészülékeknél elkerülhetetlenek voltak. A mikrofon lefelé fordított membránnal van elrendezve, minthogy az elektródák között előállított meleg fölemelkedő meleg légáramot állít elő, mely a membránt hevítené, ha ez nem feküdne az elektródák alatt. A mikrofon (12) hangtölcsérrel van ellátva, melyek 45°-ú szög alatt elrendezett {13) feneke a vízszintesen odaérkező hanghullámokat fölfelé, a membránra veti. Az elektródákat a (14, 15, 16) kontaktusok segélyével oly módon kapcsolhatjuk, hogy az elektródák két, egymással sorozatosan vagy párhuzamosan összekötött mikrofont képeznek. A mikrofonkontaktusok nyomásának oly módon való szabályozására, hogy az (1) elektróda ismert módon a (2) elektródához közelíttetik vagy ettől eltávolíttatik, a mikroíon fölső részén beállítóberendezés van elhelyezve, melynek segélyével az alul megfelelően vezetett (4) hűtőcső az (1) elektródával együtt emelhető vagy sülyeszthető. Az említett beállítóberendezés a mikrofonburkolatban eltolható (18) csavarorsóból és (19, 20) csavaranyákból áll. A (21) rúgó a hűtőcsövet lenyomja. Ha a mikrofon rendkívül erős áramhoz 2 — használandó, akkor a vízbe hűtőspirális helyezhető, melyen hideg víz áramlik át. Víz vagy más hűtőfolyadék helyett oly szilárd testet használhatunk, mely alacsony hőmérsékletnél megolvad, mint pl. paraffin vagy ónból, ólomból és wismutból álló ötvözet. Az előállított meleg a megolvasztásra használtatik föl, miután a test az olvadási pontig fölhevíttetett. Megfelelő olvadási ponttal bíró testnek választása és e testnek a lekötendő melegmennyiséghez képest vett mennyisége által a célnak megfelelően állíthatjuk be azt a hőmérsékletet, amelynél a mikrofonkontaktusok dolgoznak. Az olvadótestnek a (4) csőben vagy tartányban való elrendezése több egyéb előnyt ad, és pedig egyebek között a következőket: Ha a tartányt az olvadótest részére kellő nagyra készítjük, akkor az olvadótest hűtőképességét, miután a test folyékony alakba vitetett át, nem kell igénybe venni. Az összes lekötendő meleg, melyet nem kell közvetlenül elvezetni, az olvasztásra használtatik föl. Minthogy, mint ismeretes, egy olvadó test hőmérséklete addig állandón tartatik, míg a test teljesen fölolvadt, ennélfogva az olvadótest segélyével hűtött mikrofon az érintkezési fölületek hőmérsékletét mindaddig állandóan tarthatja, míg a mikrofon használatban van, ami pedig rendszerint csak rövid ideig tart és így a mikrofonnak a hőmérsékletváltozásoktól nagy mértékben függő érzékenysége állandó marad. A 2. ábra a mikrofonnak oly kiviteli alakját mutatja, melynél a hűtőfolyadék a hűtőcső külső oldalát veszi körül. A (6) membrán itt is fölül fekszik. A két (í, 2) elektróda kivitele egyszerű és az alsó elektróda hűttetik. A hűtővíz a (4) csészén kívül, az utóbbival összekötött (24) csészében van elhelyezve, mely (4) csésze feneke az elektródát tartja. A vízben a meleg által okozott áramlás lép föl, A víztartány (25) vízbevezető- és (26) vízkivezetőcsővel van ellátva. A csövek a víz megújítását lehetővé teszik, míg a (27) légcsatornák arra szolgálnak, hogy az elektródák fölött lévő térhez hűtött levegő vezettessék. A mikrofon ezen kiviteli alakjánál is azáltal szabályoztatok a