51531. lajstromszámú szabadalom • Újítások magasnyomású gázlámpákon
üreges (5) testet és ezzel együtt a hengeres (8) csúszószelepet fölemeli, míg ennek (8a) nyílásai a légkörbe torkollnak, imire a külső (1) tartányban expandált levegő eltávozhatik. Ezáltal az (1) tartányban a nyomás csökken, a belső (5) tartány önsúlya által sülyedni kezd úgy, hogy az .(1) tartány alján lévő hevített és expandált levegőt a két tartány között a hideg tartányvég felé nyomja, hol a levegő -összehúzódik és részleges vákuumot állít elő, miáltal a belső tartány folytatja lefelé haladó útját, míg a belső tartány mozgását követő (8) szelepnek (8b) nyílásai a szelep nyitott (8c) fölső végén át újból kapcsolatot állítanak elő a külső tartány és a légkör között. Ezáltal a légkörből friss légáram vezettetik be az előzőleg kibocsátott levegő helyettesítésére, mire a leírt mozgások és folyamatok szabályos sorrendben megismétlődnek. A belső hajlékony testtel közölt mozgás folytán e test szivattyú gyanánt hat, miáltal a (4) test a gázvezetékből gázt vagy a légkörből levegőt szívhat be a (9) szelepen át, illetve a nyomás nagyobbodásánál gázt vagy levegőt nyomhat ki a (9a)1 szelepen át a (10) tartányba. A találmány értelmében már most azon célból, hogy egy szabályozó és oly szerkezet létesíttessék, mely a (8) csúszószelep különböző működéseiből eredő zajt csökkenti, továbbá, hogy a mozgások szabályossága biztosíttassék, az 5. és 6. ábrán föltüntetett hengeres tok alkalmaztatik, mely a szelepházra illik. A (8) szelep e tokon belül reoiprokáló mozgást végezhet. E tok födele több (11) kibocsátónyílással bír és az 5. ábrán látható módon, megfelelő részében, (12) beeresztőnyílásokkal van ellátva. A nyílások oly módon vannak elrendezve, hogy az eltávozó közeg, miután a (8) csúszíószelep nyílásain áthaladt, a tok belsejében a (18) csatornákon át a (13) térbe áramlik, mely a szelep ellentétes irányú löketénél szívónyílásokat képező (12) nyílásokon át a légkörrel közlekedik. Amikor a szelepen át a közeg a (13)' térbe áramlik, a bevezetőnyílásokat egy szeleptányér zárva tartja, melynek fészkét egy gyűrűalakú borda képezi. Azonban ez a szeleptányér fészkéről szabadon fölemelhető,' amikor a csúszószelep a visszamenő löket közben szívóhatást fejt ki. Az említett (13) tér egy második (14) térrel közlekedik, mely több, a küllégbe torkolló (11) kivezetőnyílással bír. A kinyomott közegnek az egyik térből a másikba való szabad áthaladását a (15) szeleptányér gátolja, melyet a (17) rúgó vagy más alkalmas eszköz tart (16) fészkén. Ha az első (13) térben uralkodó nyomás a (17) rúgó ellenállását legyőzi, akkor a két tér között lévő (15) szeleptányér (16) fészkéről fölemeltetik és a kiszorított közeg eltávozhatik. A kiszorított közegnek a reciprokáló (8) csúszószelepben lévő nyílásokból való kilépése által okozott zaj a közegnek tokon, továbbá az első és a második (13, 14) teren való áthaladása közben jelentékenyen csökken, mimellett a szelepen át és a szelep körül expandált levegőben való veszteséget elkerüljük, miáltal a lámpa kompresszorának és az ehhez tartozó működő részeknek nagyobb hatásfokát és sokkal szabályosabb mozgását kapjuk. Egyes esetekben célszerű a csúszószelepeket szeleptányérokkal helyettesíteni (7. ábra), melyek oly módon szerkesztetnek, hogy a fölső (5) tartány, fölfelé vagy lefelé való mozgásának bizonyos részén, nem érintkezik a (20) szelep működtetésére való (19) rúddal. A (19) rúd a (21) nyíláson át az (1) külső tartány belsejébe nyúlik. A belső (5) tartány, fölfelé haladó löketének végén, a (19) szeleprúd belső (22) végével érintkezésbe kerül és a (20) szelepet fészkéről fölemeli, miáltal a (21) nyílás nyílik és a hevített vagy expandált levegő a légkörbe távozhatik. A belső (5) tartány lefelé való mozgását a (19) rúd a (23) rúgó hatása következtében addig követi, míg a (21) nyílás újbíól elzáratik. A beeresztőszelep a reciprokak) (24) rúdból áll, melynek belső (25) vége a kis zárt (27) kamrában lévő (26) nyíláson át a belső tartányhoz van kapcsolva. A (27) kamra részben az (5) tartányban képezhető ki,
