51509. lajstromszámú szabadalom • Tekercselés többfázisú gépek számára
lés kapcsolásának példáját mutatja, mely a találmány tárgyát képezi. A 3. ábra oly kompenzálótekercselést mutat, mely a 2. ábrabeli horgonyt kompenzálni képes. [A horgony (2. ábra) és a stator (3. ábra) külön ábrákban vannak rajzolva, hogy a rajz áttekinthetőbb legyen.] A 3. ábrabeli kompenzálótekercsen a(Jl, J2) és (J3) kefeáramok haladnak át. A horgonypálcák különleges jelzésekkel bírnak, melyek a 3. ábra alatt lévő táblázatban vannak megadva. A belsejükben egy, két és három ponttal ellátott körök a (Jl, J2) és (J3) stator áramokat jelölik, amikor azok pozitívnak veendők, míg e három áram belül két, három vagy négy vonallal biró körrel jeleztetett azokon a helyeken, ahol azok nej?ativnakv tekintendők. Egyidejűleg a homlokösszekötővonalak is meg vannak különböztetve, aszerint, amint a (Jl, 32) és (J3) áramokat vezetik, nevezetesen az említett vonalak teljes, pontozott vagy eredményronalak gyanánt vannak rajzolva. Az 1—4. ábrabeli vázlatokból könnyen megállapítható, hogy a 3. ábrabeli statormező a 2. ábrabeli horgonymezőt kompenzálja. A rotor (AB) fölületrészében huszonnégy, az (AB) statorrészben tizenhat pálca j van elrendezve, azaz a rotor hat-hat pálcája a stator négy-négy pálcája által kompenzálandó (24:16 — 6:4). A 2. és 3. ábrán az egymást kölcsönösen kompenzáló pálcák a (b) körrel való körülrajzolás által vannak kiemelve. Ha már most a 2. és 3. ábrát az 1. ábrabeli diagrammal összehasonlítjuk és a6 — 4 körben (pálcákban) keringő áramok vektorait összetesszük, akkor a 4. ábrabeli diagrammot kapjuk, melyből kitűnik, bogy la (J) statoráramok négy vektorának vektoriális összege az (i) rotoráramok hat vektorát egyensúlyban tartja, azaz, az (i) áramok eredője egyenlő és ellentétes irányú a (J) áramok eredőjével. Miután beigazoltuk, hogy a 3. ábra szerinti statortekercselés helyes kompenzálást eredményez, még azt kell leírnunk, hogy mily módon kapunk ily tekercselést. A 3. ábrából kitűnik, hogy a kompenzálótekercselés két párhuzamosan futó ágból áll. Az utóbbiak még azáltal vannak az ábrában jobban kiemelve, hogy az egyik ág vastag és a másik vékony vonallal van rajzolva. A két ág két egymástól teljesen független, önmagában zárt tekercselést képezne, ha sehol sem lenne fölvágva, ami könnyen érthető, ha a tekercseléseket az (a) körök által jelölt keresztezési pontokon összekötve képzeljük. E két tekercselés az (a) körökkel jelölt helyeken föl van vágva, mimellett az (ul, u2) és (u3) átvezetések által elérjük, hogy mindegyik kefeáram egymásután az egyik ág egyik részén és azután a másik ág egyik részén halad át. A statortekercselés épp úgy huroktekercselés, mint hullámtekercselés gyanánt is foganatosítható. Az 5. ábra hullámtekercseléssel biró négypólusú (elektromos) gépnek kapcsolási vázlata. Az 5. ábra a 3. ábrának pontosan meg| felelően van rajzolva. Ennek folytán az 5. ábra további magyarázata fölösleges. SZABADALMI IGÉNY. Kompenzálótekercselés többfázisú kollektorgépek számára, melyeknél egy horgönyszegmentben oly áramvolumen szükséges, mely legalább három áramfázisból kombinálandó, jellemezve azáltal, htígy a kompenzátótekercselés két vagy több párhuzamos ágból álló dobtekereselést képez, mimellett az egyes fázisáramok a különböző ágak egyes részein egymásután áthaladnak. (1 rajzlap mellékiette).) Pallaa részvénytársaság nyomdája Budapesten.
