51501. lajstromszámú szabadalom • Készülék szilárd testeknek kezelésére gázokkal

— 2 szetű aknával biró kemencébe helyezünk, akkor az a hátrány keletkezik, hogy a csúszási föltételek folytán ott, ahol a ferde síkokból képezett csúszási fölületek a függélyes aknafalakkal oldalt érintkeznek, a kemencék belsejében olyan pontok keletkeznek, amelyeken az ércdarabok egyidejűleg úgy a ferde sík fölületeivel, valamint a függélyes aknafalakkal is érintkezésbe jutnak úgy, hogy ezen kettős érintkezés folytán a megmunkálandó anyagoknak itt fekvő részei súrlódás által kettős késleltetést szenvednek és az adagolás azon részeinek előrehaladásával szemben, amelyek a kemence közepén lecsúsznak, visszamaradnak. Ennek elhárítására, sokszor jó eredménynyel, szerkesztettek olyan pörkölőkemencéket, amelyek köralakú keresztmetszettel bírnak és gondoskodtak arról, hogy különösen a pörkölendő anyagokat a ferde fölületeken tovább szállítsák, amely célra mechanikailag működtetett tisztítóeszközöket alkalmaztak. Természetes, hogy ezen tisztítók egyrészt maguk nagyon gyorsan elhasználódtak és másrészt bizonyos körülmények között a kemence anyagának gyors kopását okozták. Azonfölül általánosságban ezen kemencék úgy is vannak készítve, hogy a gázok csakis a kemencében lefelé csúszó anyagok fölött vonulnak el és ezért csakis az adagolásnak a fölületen lévő részeivel reagálhatnak. Generátoroknál továbbá azon szerkezeti berendezést találjuk, hogy egy mozdulatlan hengeres akna belsejében ferde rostélyszerű fölületek forgásba hozatnak, amelyeken a földolgozandó anyagok lefelé csúsznak. Itt azonban az égés csupán csak egy zónában megy végbe úgy, hogy ezen zónában melegtorlódás folytán némileg intenzív üzemnél a zsugorodási határ túllépése el nem kerülhető; továbbá szokásos a külső aknát tisztán hengeresen, ferde csúszási fölületek nélkül kiképezni. Az alábbiakban már most olyan új szerkezetet fogunk leírni, mely 1. a fönt előadott üzemföltételeknek teljesen megfelel és amely 2. elvileg lényegesen különbözik valamennyi eddig alkalmazott szerkezetektől. Az 1. ábrában a készülék oxidáló pörkölés vagy generátorüzem számára alkalmas alakban van föltüntetve, míg a 2. ábra olyan foganatos! tási alakot tüntet föl, amely redukáló pörkölésekre alkalmas. A készülék lényegileg áll: a mozdulatlan (a) belső magból, amely üregesen van kiképezve és a levegő vagy gáz bevezetésére szolgál. Ezen mag körül forog folytonosan vagy megszakításokkal a (b) kemenceköpeny, amely kerületén (c) görgőkre van ágyazva és kötél, lánc vagy fogaskerékmű útján hozatik mozgásba. A köpeny a mozdulatlan félgömb- vagy kúpalakú (d) haranggal van befödve, amely a gázok öszszegyűjtésére és elvezetésére szolgál. A harang és a kemenceköpeny az (e) víz- vagy homokzár útján van egymással összekötve. A földolgozandó anyagokat a (d) harangon át vagy egy mozdulatlan töltőcsövön (1. ábra) vagy egy forgócsöves kemence száján vagy máseffélén (2. ábra) keresztül visszük be a készülékbe. Az anyag már most a készüléken át lefelé csúszik vagy gördül akképen, hogy a kemence belseje rendszerint a kemenceköpeny fölső csészéjében lévő, oldalsó (f) nyílások magasságáig meg van töltve. Az anyag abban az arányban halad lefelé a kemencében, amint annak alsó végén a készre pörkölt termékeket vagy hamut kézzel vagy mechanikailag kiürítettük. A magon, valamint a kemencén alkalmazott ferde (g, g') csúsztatófölületek kiálló széleitől kiindulva, szabad töltőfölületek képződnek, amelyek, ha a magon fekszenek, a levegőnek vagy gázoknak az anyagba való belépését, ha pedig a köpenyen fekszenek, az anyagból a kemenceköpenyen kivágott (f) gázlevezető nyílásba való kilépését lehetővé teszik. A készülék elve végül abban jut kifejezésre, hogy köralakú keresztmetszetek alkalmazása mellett, amelyeken belül nincs különös ok egyes adagolási részeknek tömörülésére, az anyag fölülről lefelé csúszik és azonfölül a köpenynek a mozdulatlan maggal szemben való forgása folytán