51499. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak, különösen épületek számára

-ff.l'F ? ' - " ' ' —•fiWT'" " — % — nyitásánál a (7) horonyba kapaszkodó (5) sín elrendezése folytán az ablakot emelni is kell. Ha azonban az ablakot pl. a (11) fogantyú útján az (5) sínen átemeljük, az ablakkeret fölső részén elrendezett (8) kettős csuklók ezen mozgást a (12) nyíl irányában való párhuzamos mozgássá alakítják át úgy, hogy az ablakkeret négy széle az ablaktoktól, illetve a (3, 4) tömítéstől párhuzamos mozgásban egyszerre távolodik el és e keretnek a tömítésen való súrlódása ki van zárva. A zárásnál a keret négy széle a tömítéshez súrlódás kizárásával egyszerre fekszik. Egy további újítás a tulajdonképeni tolóablak szorítókeretét az ablakkerethez nyomó rúgót oldó berendezésre vonatkozik. Ezen rúgó oldására oly esetekben van szükség, ha az ablakot a szorítókeret fölső részén lévő csuklók körül tisztítás céljából ki kell hajlítani. Ezt a mozgást a szorítórúgó rendszerint megakadályozza. A (13) tölóablakot a (2) ablaktokon elrendezett (14, 15) tömítéshez a (16) szorítókeret nyomja, mely a kötfa és a (17) szögvas között elrendezett (18) rúgó hatása alatt áll. Az ablaktokon az ablakkeret hornyába nyúló (19) sín van megerősítve úgy, hogy az ablakot nyitás előtt ezen a. sínen át kell emelni. Ez az elrendezés magában véve ismeretes és célja a tömítés kimélése. Az ablak átemelését a szorítókeret útján eszközöljük, mely az ablakkal valamely ismert módón, pl. a szorítókeretre, erősített és az ablakkeret (20) szögvasával kapcsolódó (21) szögvas útján kapcsolódik. Á szorítókeret az ablaktokkal felül a (22) rágós kettős csuklók útján van összekötve. Áz ablak az ollós (23) támaszpn nyugszik. Az ablak letolása előtt a szorítókei-etet az ablakkal együtt a (24) nyíl irányában el kell,tolni, amit az ablakkéretnek á (19) sínen való átemelése eíőz még. Ezeu műveletek csak csekély elmozgásokat igényelnek, melyeket á (18) rúgó megfeszített állapotban is megenged, tíá'azonban az egész ablakot tisztítás céljából a (22) csuklók körül ki akarjuk billenteni, a (18) rúgót oldani kell. Ezen célra eddig a kötfának a rúgót fölvevő kivágását elzáró lemezt le kellett szerelni, ami körülményes munkát igényelt. Ennek elkerülésére a kötfára a (25) csukló körül forgó (26) lemez van szerelve, mely zárt állapotban a (18) rúgót megfeszített állapotban tartja, míg a rúgó a (26) lemez nyitásánál oldatik. A (26) lemezt zárt állapotban a (27) retesz tartja, mely hosszirányban eltolható és zárt állapotában a (26) lemezen kiképezett (28) kengyelbe csappan. A kötfára erősített (29) lemezben sülyesztve van ágyazva (30) kétkarú emelő, melynek egyik karja egy a retesz (31) kivágásába kapaszkodó (301

) nyúlvánnyal van ellátva, míg másik karja a (29) lemez (32) mélyedésében fekvő (33) gyűrű gyanánt van kiképezve. Az emelő ezen gyűrűnél fogva fölemelhető, mire a retesz a (31) kivágásba nyúló (301

) nyúlvány hosszirányban eltolja úgy, hogy az a (28) kengyelből kilép és a (26) lemez (18) rúgó hatása folytán az 5. ábrán eredmény vonal által föltüntetett helyzetet foglalja el. Ezután az ablak szabadon nyitható. A (30) emelő a (34) rúgó hatása alatt áll, mely az emelőt szabadon bocsátása után eredeti helyzetébe visszatéríti. A rajzon példakép kettős ablakot tüntettünk. fel, habár a szóban forgó újítások egyszerű ablakoknál is célszerűen alkalmazhatók. Kettős ablak esetén a két ablakot egyszerre kell mozgatni és egymással össze kell kötni, ami pl. a 3. ábrán látható módon egy-egy alul, középen és fölül az ablak mindkét oldalán alkalmazott (35) szögvas útján eszközölhető. Ezen összeköttetés eléggé merev, áz ablak súlyát azonban még akkor, sem növeli, ha a 'két'ablak nagyobb távolságban áll egymástól. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás tolóablakok fölső ablakain, azáltal jellemezve, hogy az ablakkeret az áblak' tokkal föl iil rúgóhátás alatt álló ŐÖ kettős csuklók útján van összekötve,'melyek az ablaknak az ablakkeret alsó részének (7) hornyába nyúló (5) sínen való átemelésénél az ablakkeretét a (3j 4) tö-