51496. lajstromszámú szabadalom • Védőburkolat elektromos vezetők számára és eljárás annak előállítására

Bonló anyagból álló hevonatot, mely a burkolatot ugy az időjárás behatásai ellen védi, mint annak kiváló, ezüstfényű külsőt ad. A burkolandó vezető hosszában a részben zárt vagy betekercselt sávba huzatik és ezzel együtt áthalad a kikészítő-húzóvason. Minthogy emellett a vezető gyorsan mozog) ennekfolytán az esak igen rövid időn áttétetik ki a melegnek úgy, hogy szigetelése egyáltalán nem rongálódik meg. A találmány az alábbiakban a könnyebb érthetőség és a helyes foganatosítás céljára a csatolt vázlatos rajz alapján van leírva, melyen oly berendezés van föltüntetve, melynek segélyével a vezetők a föntemlitett módon védőburkolattal láttatnak el. Az 1. ábra a berendezés összelrendezését mutatja, míg a 2. és 3. ábra a húzóvasnak vagy hajtogatóberendezésuek nagyobb léptékben rajzolt nézeteit tünteti föl. A rajzon (a) jelöli a burkolósávot, mely már mindkét oldalán ónozva az (al) dobról vagy hengerről vétetik, melyre a sáv hosszú darabban föl van tekercselve, (b) jelöli a közönséges szigetelt vezetőt, mely burkolósávval látandó el. (c, c) párnákat jelölnek, melyek alkalmas olvasztószeroldattal vannak megnedvesítve és melyek között a sáv áthuzatik. (d, e, f) és (g) hajlító- vagy hajtogatóberendezéseket vagy húzóvasakat jelölik, melyek segélyével a lapos sáv a vezető köré hajlíttatik és tekercseltetik és melyek közül a betekercselt sáv egyes rétegeinek összenyomására szolgáló utolsó berendezés vagy húzóvas a forrasztóanyag olvadási hőmérsékletére van hevítve, hogy a forrasztófém a rétegeknek szomszédos fölületein helyes módon összefolyjon, (h) jelöli a vízsugarat, mely a burkolt vezetőt hűti, amikor ez az utolsó húzóvasat elhagyja. (i) jelöli azt a hengert vagy dobot, (úgy amint ez húzópadoknál alkalmaztatik), amelyre a körülburkolt vezető föltekercseltetik. Ezt a dobot olymódon hajtjuk, hogy a burkolósávot és a vezetőt alkalmas sebességgel húzza át a készüléken. A munka kezdetén a sáv végét pl. kézzel először betekercseljük vagy csőalakra összehajlítjuk. E csődarabba a vezetőt bevezetjük és azután a sávval együtt hoszszában a húzóvason áthúzzuk és egy fogóba szorítjuk, mely hasonló a húzópadoknál alkalmazott fogókkal és az (i) dobbal van összekötve. A tekercselőberendezések közül az első, nevezetesen a (d) berendezés (2. ábra)! föl van hasítva vagy vízszintesen föl van vágva, hogy a munka kezdetén a végek behelyezését megkönnyítsük. A (d) berendezés köralakú (dl) nyílással bír, melyből a függélyes (d2) hasíték indul ki érintőlegesen. Ez a nyílás a burkolósávnak első tekerületét állítja elő, amennyiben a nyílás e célra a burkolósávnak csupán felét használja föl, míg a sávnak másik fele meghajlíttatlanui az érintőleges hasítékban foglal helyet. A (b) vezető ilymódon tovább vezettetik, míg körülbelül az 1. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el, tehát a (d) húzóvason túl kissé kiáll és amikor a vezető a (d)húzóvas nyílásán áthuzatik, a sáv első tekerülete a vezető köré tekercseltetik, miáltal a vezető a burkolósáv első rétegével burkoltatik. Az 1. ábrán a sáv részben törve van föltüntetve úgy, hogy a hosszában áthúzott vezető látható. Ebből a föltüntetésból az is kitűnik, hogy miképpen kezd a sáv egyik fele a vezető köré tekercselődni, mielőtt az a húzóvasba belép. Hogy a sávot azon hőmérsékletre hozzuk, melynél bevonata vagy ónozása megolvad, gázlángzókat rendezhetünk el. A (d) húzóvas elhagyása után a sávnak a (dl) hasítékból kilépő felét az (e) húzóvas (vagy több ily húzóvas) munkálja meg, mely a sáv említett részét a hosszirányban egyazon módon tekercseli vagy hajlítja, amint az az első féllel történt. Ez a hatás a kúpos (f) húzóvason (3. ábra) való áthúzás által tökéletessé tétetik. Az (f) húzóvas csiga vagy fúvóka alakjával bír és aeélbádogdarabból állíttatik elő, mely emellett egymenetű egyszerű spirálissá hajlíttatik össze és túlnyúló része olymódon hat a sávra, hogy az utóbbi teljesen a vezető köré hajlíttatik. A vezető a csigaalakú húzó vastól eltá-