51491. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékoknak gázoktól vagy gőzöktől vagy gázoknak gőzöktől mechanikus úton való elválasztására

PVT R " — 2 — hetők legyenek, a tok kétrészűre van készítve, akképen, hogy a (14) süveget képező felső rész lecsavarható. Mint azt a (8) ábra mutatja, a (2) toldat a (b) fűtőtest a leeresztőcsövébe van becsavarva, míg a (4) csődarab a főleeresztő-csőre C3avartatik. Üzem közben a lecsapódott víz a (7) csatornába 03 ebből a (13) szitán át az (5) öntvény (6) csatornájába folyik, míg a (8) furaton át a (10) lemez és a mozgató (9) tárcsa között a tok belsejébe lép, melyből a (3) kibocsátó nyíláson át elfolyik. Hasonló módon távozik el a fűtőtestben összegyűlő levegő a (7) csatornán át a (6) csatornába, melyből a (8) furaton át a (10) lemez és a (9) lemez között a tok belsejébe áramlik. Mihelyt azonban a fűtőtestből gőz kerül a (7, 6) csatornákon és a (8) furaton át a mozgatható (9) tárcsához, ez a gőz a (9) tárcsa és a (10) lemez között vékony rétegben minden oldal felé szétterjed, mimellett a (9) tárcsának a (10) lemez felé fordított oldalán részbeni vákuum vagy nyomáscsökkenés lép föl. Ennek folytán a (9) tárcsa a másik oldalára ható légnyomás által a (10) lemez felé mozgattatik és a gőz ily módon elzáratik. Mihely a (6) csatornában ismét elegendő lecsapódott víz gyűlt össze, a (9) tárcsa a (10) lemezről újból fbiemeltetik, hogy a lecsapódott víz kiáramolhassék. E sajátságos jelenség magyarázata abban áll, hogy a (6) csatornába belépő víz, valamint a levegő a (10) lemez és a (9) tárcsa közé való behatolásnál az ezen két rész íközött lévő térben nem állít elő nyomás"Csökkenést, míg a gőz oly nyomáscsökkenést létesít, hogy a (9) tárcsa a (10) lemezhez szoríttatik, miáltal a gőz további elillanása megakadályoztatik. Mint ismeretes, a víz oly test, mely kiterjeszkedésre nem képes. Ha tehát a (6) csatornából víz lép a (8) furatba, akkor a mozgatható (9) tárcsa fölemeltetik és a víz a (9) tárcsa és a helytálló (10) lemez köjsött minden oldal felé lefolyik. A mozgatiható (9) tárcsa mindkét oldalára egyazon .nyomás hat. A levegő és gőz ellenben nagyobb kiterjedésre képes gázalakú testet képez. Ha tehát a csatornából levegő lép a furatba, akkor a levegő minden oldal felé gyorsan kiterjed. A levegő ezen kiterjedése és áramlási sebessége következtében a mozgatható (9) tárcsa alatt nyomáscsökkenés lép föl úgy, hogy a (9) tárcsa a helytálló (10) lemezhez közeledik. Ismeretes azonban, hogy a levegő igen finom nyíláson vagy igen finom hasítékon át is kiáramolhatik úgy, hogy a (8) furatba belépő levegő még akkor is kiáramolhatik, ha a (9) tárcsa csaknem érintkezik a (10) lemezzel. Kísérletek által megállapítottam, hogy a kiáramló levegő a mozgatható (9) tárcsa alatt nem csökkenti a nyomást oly mértékben, hogy a levegő kiáramlása tökéletesen megszakíttatik. Sőt inkább a levegő akadálytalanul kiáramolhatik úgy, hogy a (8) furatban összegyűlő levegő teljesen eltávozhatok. Ha a (6) csatornából gőz kerül a (8) furaton át a (9) tárcsa alá, akkor a gőz minden irányban gyorsan expandál és ezáltal a mozgatható (9) tárcsa alatt nyomáscsökkenés áll elő, mely akkora erővel szorítja a (9) tárcsát a (10) lemezhez, hogy a (8) furat kibocsátónyílása tökéletesen, vagy legalább is annyira záratik, hogy gőz nem távozhatik el a furatból. A gőz ugyanis annyiban különbözik a levegőtől, hogy a gőz nedves és mindig több vagy kevesebb vízrészecskét visz magától, eltekintve attól, hogy a gőz hidegebb fölületekkel való érintkezésnél azonnal kondenzálódik. E vízrészecskék és az ezekből adódó súrlódás megakadályozza, hogy a gőz oly igen finom hasítékon, vagy igen finom nyíláson át eltávozzék, melyen a levegő szabadon átáramlik. Ez magyarázza meg azt, hogy a levegő és gőz hasonló kiterjeszkedési képessége mellett miért áramolhatik ki a levegő a mozgatható (9) tárcsa és a (10) lemez között, míg ellenben a gőz eltávozása meg van akadályozva. Mint azt a rajz mutatja, a (9) tárcsa és a (10) lemez között lévő tér hirtelen nagyobbodó kiterjedéssel bír és ennek a tér-