51485. lajstromszámú szabadalom • Csőtörési szelep
3 — rúdra szerelt (47, 48) és (49) dugattyúk mozognak. A (47) dugattyú fölött az (51) spirális rúgó van elrendezve, mely a (47, 48) és (49) dugattyúkat nyomáscsökkenéskor leszorítja. A két hengernek falain a a köralakban elrendezett (52, 53, 54) és (55) nyílásoknak sorozata van kiképezve, melyek a következő célra szolgálnak: a nyílásoknak (52) sorozata lehetővé teszi az (56) csatornában foglalt víznek a (47). dugattyú fölé való behatolását, ha a (47) dugattyú legalsó helyzetét foglalja el. Az (56) csatorna a (33) és (34) csatlakozó csövekbe nyíló (57) és (58) vezetékeknek folytatása. Utóbbi vezetékekben az (59, 60) golyós szelepek vannak elrendezve, melyeknek oldalán kis csatornák vannak kiképezve; ezeknek céljáról későbben lesz szó. Az (53, 54) nyílások a (64) összekötőcső segélyével a (31) dugattyú alatti térrel kapcsolatosak. Az (54, 55) nyílások továbbá a (64) kifolyócsővel közlekednek. A (65) csatorna az (55) nyílásokat a (B) tompítóval köti össze. A (47) dugattyú alatti és fölötti tér az (57) és (58) vezetékekkel egy külön vezeték útján kapcsolatos. A (42) csatorna a dugattyú fölötti térből az (56) csőbe torkollik be, mely viszont az (57) és (58) vezetékekbe ágazik el. A (B) tompító a (67) födélén kiképezett (66) hengerből áll. Ezen henger belsejében a (69) oldalnyílásokkal ellátott (68) buvárdugattyú jár föl és le. A (68) dugattyúnak fenekét, valamint a (30) dugattyút a (70) rúd tartja össze. Utóbbi a (68) dugattyú fenekén kiképezett nyílásban csúszik és ezen mozgását a (71) fej határolja. A készülék működési módja a következő: Ha a készülék üzemben van és a szelepet tökéletesen nyitva képzeljük, a dugattyúkat hordó (37) rúd legalsó helyzetét foglalja el. A (31) dugattyú alatti térben ekkor nincsen víz; ez a tér a (63) és (64) vezetékek, valamint az (54) nyílások útján a külső levegővel kapcsolatos. A (47) dugattyú legfölsőbb helyzetében áll, melyben az (57, 58, 59) vezetékekben és a (42) csatornában folyó víz nyomása rögzíti. A (B) tompítónak (68) dugattyúja a legalacsonyabb helyzetet foglalja el és a dugattyú falaiban kiképezett (69) nyílások szabadon állanak. Az (59) és (60) szelepekből jövő és nyomás alatt álló víz tehát nem talál ellenállásra. Ha a főcsőben törés áll be, a nyomás az egész vezetékben közel nullára sülyed. Következésképen a nyomás a (47) dugattyú alatti térben is, mely tér a (61) és (62) oldalcsatornák segélyével a vezetékkel kapcsolatos, sülyed úgy, hogy a víz a csőtörés irányában folyik el. A (47, 48) és (49) dugattyút az (51) rúgó lenyomja, a víz az (52) nyílásokon át a (47) dugattyú fölötti térbe szorul, a (48) dugattyú az (53) nyílásokat fölszabadítja és elzárja az (54) nyílásokat; egyidejűleg a (49) dugattyú az (55) nyílásokat szabadítja föl és elzárja a (41) csatornát. A (37) dugattyúrúd a (40) rugók feszültsége folytán fölemelkedik és a (30) dugattyú fölötti víz a (B) tompítónak (68) buvárdugattyúján, valamint a (65) csatornán át eltávozhatik, miután az (55) nyílások, valamint a (64) vezeték a víz kifolyását megengedik. A (37) daguttyúrúd egyidejűleg a (35) dugattyút is fölemeli és ülésére nyomja. Mialatt a szelep záródik, a csővezeték sértetlen részében a nyomás hirtelen emelkedik. A (47) dugattyú alatti víznyomás a dugattyút nem képes fölemelni, miután a dugattyú fölötti térben szintén víz van. A (B) tompító működési módja a következő: ha a (30) dugattyú emelkedik, a (70) rúd a (68) dugattyú fenekén kiképezett nyíláson át behatol a dugattyú belsejébe, mire a (30) dugattyú a (68) buvárdugatytyúnak ütközik és azt magával viszi. A (68)' dugattyúnak emelkedésénél a (69) nyílások egymásután bezáródnak úgy, hogy a víz fokozatosan növekedő ellentállásra akad; ennek folytán a dugattyúnak mozgása lassabb lesz, ami a szelep túlgyors zárása okozta lökéseknek elejét veszi. A készülék nyitására a megsérült csővezeték kijavítása után mindenekelőtt is kinyitjuk a (75) lefolyó csapot, ezáltal a (47) dugattyú alatti nyomás érvényre jut és a (47) dugattyút fölemeli, egyben magával
