51446. lajstromszámú szabadalom • Beeresztett zár bútorok számára
geibe nyúlnak. Ezen üregek egyikében a (9) forgáscsap, a másikban pedig a (12) rögzítőcsap van elrendezve (14. és 15. ábra). A (26') kivágások továbbá azzal a fontos rendeltetéssel bírnak, hogy azokban a (6) rekesztők (10) rúgóikkal oly mjódon vannak ágyazva, hogy lemezük síkjára harántirányban el nem mozoghatnak. Minthogy a (6) rekesztők részére a szélességi irányban is csak kevés hely áll rendelkezésre, a kulcslyuk vezetésére szolgáló (13) tövis a hüvelyszerű zártestre harántirányban, a zár közepétől oldalt van elrendezve (14., 15. és 19. ábra) úgy, hogy a (6) rekesztők a szélesebb félben a (23) támadási pontokon túl fekve, a kulcsszakái részére kivágott helyeken a helyszűke dacára is kellő erősre készíthetők. A (13) tövis célszerűen ax összes kiviteli alakoknál a középtől oldalt van elrendezve. Hogy a kulcsszakái a középtől oldalt álló (13) tövis mellett ci Zci r nyitásánál, illetve zárásánál a zártokból ne lépjen ki túlságosan, a kulcsszakálnak meglehetős rövidnek kell lennie. Hogy azonban rövid kulcsszakállal az (5) retesz kellő mértékben eltolható legyen a (24) részből kisajtolt (23) támadási pontok, ellentétben az ismert zárak kulcsszakáljainak támadási pontjaival nem befelé, hanem kifelé vannak kiszélesítve (17. ábra) úgy, hogy a> tci ~ madási pontok igen közel fekhetnek egymáshoz és a kulcsszakái közöttük ennek dacára is szabadon mozoghat, elég korán kapaszkodhatik be és így az (5) reteszt a kellő mérvben eltolhatja (1., 2., 3., 4., 5., 14. és 17. ábrák). I Hogy a fönt leírt zárat, mint biztonsági' zárat jobbra és balra zárhatóvá, valamint különböző tövisméretekre beállíthatóvá tehessük, az (5) reteszt (5') hüvely gyanánt képezzük ki (14. és 15. ábra), mely egész hosszában csavarmenettel bír és a belső (22) zártokba van csavarolva. Az (5') reteszhüvely mellső végét a (7) reteszfej képzése céljából laposra nyomjuk, a két (27) fal között pedig a (28) merevítőbetétet rögzítjük szögecselés által úgy, hogy teljesen lapos reteszfej áll elő. A (2) zárlemez sárgarézből vagy hasonló anyagból álló laza lemezt képez, melynek (29) hasítékában (7. ábra) a (7) reteszfej a zár nyitásánál és zárásánál vezetve van. Emellett a (13) kulcstövis, mint ezt a 15. ábra mutatja, a mellső oldalról csavarmenet segélyével a zárba van csavarolva és hátsó végén (30) csavaranyával van ellátva, melyek segélyével a zár a bútor megfelelő vájatában rögzíthető. A beeresztett zárnak a 20—28. ábrákon föltüntetett kiviteli alakjainál az újítás abban áll, hogy a belső zártok fala középen laposra van nyomva és egyenesre van nyújtva úgy, hogy két sima lapos fölület képződik, melyek között a rekesztők rugóikkal, valamint egy, a kulcsszakái támadási pontjait magába foglaló lemez van ágyazva és vezetve. Egy további újítás a kulcs bedugására való tövis kiképezésében áll. Ezen kiviteli alakoknál a belső (22) zártokba a (23) támadási pontokkal ellátott (31) lemez van behelyezve (23. ábra), mely a rajzon látható alakkal, bír és különálló rész gyanánt a (12) rögzítőcsapon ül. A zár nyitásánál és zárásánál a kulcsszakái leghosszabb szakáirészévei a lemezben kiképezett (32) kivágásba kapaszkodik és ezáltal a zárat zárja, illetve nyitja. A (31) zárólemez alkalmazásával a (23) támadási pontoknak a fönt említett módon a belső (22) zártok középső lapos részéből való kisajtolása (14. és 17. ábra) fölöslegessé válik. Minthogy a támadási pontok kisajtolása I elmarad és így a középső lapos rész nem rövidíttetik meg, ennélfogva a belső zártok fölső fala is laposra nyomva, egyenesre nyújtható. Az ily kép kapott két lapos (33) és (34) fal között (25. ábra) a (6) rekesztőket (10) rúgióikkal együtt, valamint a kulcstámadási pontokkal ellátott (31) lemezt ágyazzuk és vezetjük. A zár működési módjára való tekintettel olykép érünk el további előnyt, hogy a (13) kulcstövist, a (35) lemezen pontosan merőlegesen ülve, hátulról a fán át illesztjük a zárba, míg maga a (35) lemez a fán csa-