51433. lajstromszámú szabadalom • Két hosszrészből álló forma beton és más efféle cölöpök előállítására

erre merőlegesen állanak. Az (e) szárak hosszmetszete derékszögű négyszög, vagyis njindenütt egyenlő magasak és így minden további nélkül világos, hogy ily módon vagy pontosan parallelopipedonalakú oszlopokat képezhetünk, ha a (c) lábrészt és a (d) fejrészt egyenlő hosszúra készítjük, vagy pedig oly oszlopokat állíthatunk elő, melyeknek oldalai közül kettő párhuzamos egymással, a másik kettő pedig a fejvég felé lejtős. Ez az eset van a rajzon is föltüntetve. Ily módon oly cölöpöt kapunk, melynek két fölülete hosszirányban parallelopipedonalakú, a másik két fölülete pedig a fejvég felé közeledik egymáshoz. Ha ugyanezt a formát oly oszlopok előállítására akarjuk fölhasználni, melyeknél a harmadik hosszfölület is fejvégén a negyedik oldal felé hajlik, a formaoldalrészek két (f) szárának nem szabad derékszögű négyszögalakkal bírni, hanem az egyik irányban egymáshoz közeledniök kell úgy, hogy tehát az egyik (h) él rövidebb, mint a másik (i) él. Ha a 2. ábrán látható formát szétszedjük és az (a, b) részeket éleikkel úgy fordítjuk meg, hogy (e) száraik fekszenek az alátétre és azután a két formaoldalrészt úgy állítjuk egymás felé, hogy az (f) fölületek alkotják a formafalakat, oly oszlopokat is állíthatunk elő, melyeknek három oldala a fejvég felé egymáshoz közeledik, amennyiben az egyik lejtőséget a (d) fejrész és a (c) lábrész különböző hossza, a másikat pedig mindegyik formafél (f) oldalának rézsútossága adja meg. Az 5. ábrán bádogból készült formarész keresztmetszete van föltüntetve. A (q) sarokrész vagy egy darabból van hajlítva, vagy két részből áll. Az (r, s, s) szögvasak merevítésre szolgálnak. Ezenkívül természetesen még más tetszőleges merevítések is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNY. Két hosszrészből álló forma, beton- és más efféle cölöpök előállítására, azáltal jellemezve, hogy a két hosszrész két-két, egymással szöget bezáró formafölületet képez, melyek önmagukban különféleképen, közülük az egyik pl. derékszögű négyszög, a másik pedig ékalakban van kiképezve úgy, hogy aszerint, amint az egyik vagy ;a másik szögfölület használtatik formafal gyanánt, a különböző í ormafölületeknek megfelelő különféleképen alakított oszlopok keletkeznek. (1 rajzlap melléklettel.) 0a.ia8 társaság nyomoaja auoaftsl