51429. lajstromszámú szabadalom • Járásszabályozóberendezés órákhoz, időkapcsolóművekhez, hajtószerkezetekhez és effélékhez

mindenekelőtt a gátló által való terhelése következtében lefelé kezd mozogni. A (20) fogaskerék emellett az (1) keréken legördül és minthogy a szokásos módon kerékáttétel útján áll a (21) gátlókerékkel kapcsolatban, a (19) ingakar csak abban a mértékben sülyedhet, amelyben azt a (22) járásszabályozó (billegő) által befolyásolt gátló megengedi. A (19) kar lefelé mozgásának végén az áram zára tik, mire a (4) fegyverzet vonzatik, az (1) kerék bizonyos szöggel továbbkapcsol tátik és az áram ismét megszakíttatik. Erre a (19) kar újra sülyedni kezd ós pedig oly sebességgel, mely a (20) fogaskeréknek az (1) keréken való legördülésétől függ s i. t. Könnyen belátható, hogy a gátló alkalmas választásánál és az (1) kerék megfelelő kapcsolásánál ez utóbbi pontosan egyenlő időközökben oly módon mozgattatik, hogy a (18) tengelyre erősített (28) mutató a perceket jelzi, amennyiben pl. az (1) kerék minden elektromágneses kapcsolásánál egy perccel mozog tovább. Az (1) perckerék tengelyén szokásos módon van az alkalmas közlőmű által hajtott, az órákat jelző (25) mutatóval ellátott laza (24) mutatócső alkalmazva. Amint említettük, a (19)kar ingaszerű föl-és lefelé mozgása arra használtatik föl, hogy meghatározott időközökben az elektromos áram zárassék és megszakíttassék. Az áramforrástól pl. egy száraz elemtől jövő (26) vezeték a (27) kapoccsal a (28) tartólemezre van erősítve é3 fémes összeköttetésben áll a (19) ingakarral, valamint annak (29) toldatán a (80) csavar segélyével lenghetően megerősített (31) áramzáró résszel. A másik (32) áramvezeték a (2) elektromágnesek vasmagjai körül, majd pedig a (33) csavarig vezettetik, mely a (35) szigetelő lemezen elrendezett (34) fémtárcsára erősíttetik. A (34) fémtárcsába csavarolt másik (36) csavar a (35) szigetelőlemezen van keresztülvezetve és a (37) kontaktust tartja. Ha tehát a (31) áramzáró rész a (37.) kontaktussal érintkezik, az áram zárva van. A szerkezet ezen állása az 1. ábrán van föltüntetve. A fegyverzet vonzásánál a (19) ingakar a leírt módon fölfelé lendíttetik, miáltal a (31) áramzáró darab és a (37) kontaktus között az összeköttetés és az áram is megszakíttatik. Ezen állás a 4. ábrán van bemutatva. A (19) ingakar lefelé mozgásának kezdetén a (31) áramzáró rész (38) pecke, — mely a (31) áramzárórész fölső, párkányszerűen kivágott (39) végére ható (40) rúgó által meghatározott irányban tartatik, — a (42) szigetelő darab (41) külső fölületével érintkezésbe jön, azon lefelé csúszik és végül a (37) kontaktus (43) kivágásának belső föliiletét éri el. Ebben a pillanatban az áram záratik, a fegyverzet vonzatik és a (31) áramzárórész fölemeltetik. Emellett a (38) pecek a (42) szigetelő darab (44) belső fölülete és a (46) rúgó által odaszorított (37) kontaktus (45) toldata közöttt csúszik. Ha a (38) pecek a (42) szigetelő darab fölső végére ért, a (31) áramzárórész a (40) rúgó által kifelé szoríttatik és az áram megszakíttatik (4. ábra). A gátló ingaszerű mozgása által működtetett áramzáróberendezés természetesen más módon is szerkeszthető. A találmány tárgyának rúgóval hajtott órák számára való alkalmazásánál természetesen a járásszabályozó egy fogaskerekének a rúgó által működtetett járómű egy kerekébe kell kapaszkodni. A járásszabályozót tartókar ezen járóműkerék tengelye körül leng. Az 5. és 6. ábrán sémásan föltüntetett kivitelnél a járásszabályozóval ellátott gátszerkezetet tartó (48) kar a járómű (50) kerekének (47) tengelye körül lenghet. A járómű, mely az óramutatóit magában véve ismert módon hajtja, a rajzon nincs föltüntetve, minthogy különleges szerkekezete a jelen találmány tárgyára nézve közömbös. Az (50) kerékkel a járásszabályozó (49) kereke kapcsolódik. Ha az óra járásánál a (47) tengely és vele az (50) kerék forgásba hozatik, a (48) kar az (50) kerék forgási irányában egy bizonyos szöggel kileng. Ezen szög nagysága a (47) tengelyt forgató hajtóerőtől (jelen esetben a rúgó feszültségétől) és a kar súlyától függ. Ameddig te-