51428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lövedékek és más acélgyártmányok keményítésére

— 3 — megválasztásával, másrészt a keményités hőfokának megszabásával változtathatjuk. Ha oly páncéllemezt kell gyártani, melynek egyik fölülete keményebb legyen, mint a másik, akkor a fűtést úgy foganatosítjuk, hogy a keményítendő oldal magasabbra hevíttessék, mint a másik oldal. Ha pl. a lemez egyik oldalán 875°-ot érünk el, a másik oldal fölé pedig a hőmérsék egyenletesen csökken úgy, hogy a másik oldal fölülete csak 600° hőmérsékű, akkor oly lemezt nyerünk, melynek homloklapja rendkívül kemény, teste ellenben a hátlap fölé fokozatosan lágyul, ugyanazon sajátságokkal bír tehát, mint egy jó zementált vagy edzett lemez. Mindkét oldalán kemény, belül azonban lágy lemezt oly módon nyerhetünk, hogy a lemez két oldalát gyorsan hevítjük föl a keményités hőfokára úgy, hogy a lemez magja még ne érje el a keményités hőfokát, mikor a lemezt lehűtjük. A hevítést tetszés szerinti alkalmas kemencében eszközölhetjük. A lehűtést rendkívül egyszerűen szabad levegőn való lehűlés révén foganatosítjuk, mely esetben a test különböző helyeinek keménységi foka függvénye lesz az illető hely fölhevítósi hőfokának. Lövedékek keményítésére célszerű pl. oly kemencét alkalmazni, melynek egy vagy több fala, vagy feneke, vagy fedele lyukakkal van ellátva, melyeken keresztül a tárgya keményítendő részeit a kemence belsejében lévő fűtőközegnek tesszük ki. Lövedékek esetén pl. a lövedékek úgy rendeztetnek el, hogy csúcsuk és kúpjuk nyúljon a kemence belsejébe, ellenben talpuk kívül maradjon. A hevítést célszerű közvetve, pl. tokos kemence segélyével eszközölni. A tokot bármely széngáz-, vagy elektromos fűtésű kemencében rendezhetjük el. Ha a lehűtést gyorsítani akarjuk, akkor légáramot fújtathatunk a lehűtendő részre. Lövedékek csúcsának gyors lehűtésére célszerű a lövedéket fölhevítés után oly tokba helyezni, mely csak a gyorsan lehűtendő részeket hagyja szabadon, mimellett a lövedékre gallért tolunk föl, mely a csúcsra axiális irányban fúvatott levegőt a lövedék nem hűtendő részeitől eltereli. Legjobb eredményéket azonban akkor érünk el, ha a tárgyat egyszerűen a levegőn hagyjuk kihűlni. Páncéllemezek hűtése hasonlóképen történik ; ezen esetben is használhatunk a hűtés siettotésére légáramot, melyhez esetleg porlasztott folyadékot, vagy folyadékgőzt elegyíthetünk. Levegő helyet más gázt is alkalmazhatunk. A keménység egyenletességének fokozázására szükség esetén a jelzett műveleteket többször is ismételhetjük. A lehűtés eszközlésére üreges testeknél az üregbe fújtathatunk levegőt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Acél, mely aránylag alacsonyabb hőmérsékre való huzamosabb hevítéskor kilágyul és egy magasabb hőmérsékre való hevítéskor edződik, jellemezve azáltal, hogy vason kívül a következő alkatrészeket a következő súlyhatárok között tartalmazza: szén 0-1—0-6% nikkel 20—6-O°/0 chrom 0-5—25 % 2. Az 1. alatt igényelt acél válfaja, jellemezve azáltal, hogy a chrom részben vagy egészen siliciummal, vagy magánnal, vagy wolframmal, vagy vanadiummal, vagy molibdénnel, vagy titánnal, vagy tantallal, vagy uránnal, vagy más rokonfémmel van helyettesítve. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt acél válfaja, jellemezve azáltal, hogy a fölsorolt alkatrészeken kívül még 0-150—0-60°/o mangánt és 0-150—0-35% siliciumot tartalmaz. 4. Az 1—3. alatt igényelt acél válfaja, jellemezve az alketrészek küvetkező súlyaránya által: szén 0-250—0-500% nikkel 2-0 —6-0 0

/° chrom 1-25 —1-60 % molibdén 0-15 —0-50 % 5. A 4. alatt igényelt acélválfaia, jellemezve azáltal, hogy a molibdén 0'25°/o