51388. lajstromszámú szabadalom • Dobos vízmérő
Megjelent 1911. évi március hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51888. szám. vilit. OSZTÁLY. Dobos vízmérő. ERDMANN AUGUST TAENZER MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 március hó 27-ike. Elsőbbsége 1907 junius hó 18-ika. Ha az eddigi dobos vízmérőket kazántáplálóvezetékben különösen előmelegített táplálóvíz esetében alkalmazták, az a hátrány vált érezhetővé, hogy a különböző fémek egyenlőtlen kiterjedése következtében a mozgó részek, nevezetesen a dob a kamrában, megszorultak és azok között erős súrlódás lépett föl, mely körülmény aránytalanul nagymértékű kopást, sőt esetleg a vízmérő megállását okozta. E zavarok oka leginkább az, hogy a dobos vízmérők szerkesztésénél eddig nem vették kellően tekintetbe a fémek különböző kiterjedését. A beömlő meleg víz ugyanis először a kamrát, azután a dobot és a vele összekötött mechanizmust aránylag gyorsan hevíti föl, míg a külső levegővel érintkező részek lassabban melegednek meg. Ez a jelenség megfordított sorrendben mutatkozik, ha a kazánt, ami gyakran előfordul, hirtelen hideg vízzel táplálják. A váltakozó melegedés megszorulásra és üzemzavarokra ad okot, ha az illető alkotórészek nem terjedhetnek ki szabadon. Ezeket a hátrányokat úgy lehet kiküszöbölni, hogy a dobkamra, illetve ennek ágyazó része és a tok között mozgásteret hagynak, mely a dobkamra szabad kiterjedését minden irányban megeügedi. Ebből a célból jelen találmány szerint a dobkamra tömítésére és megerősítésére nyomó támaszokat alkalmaztunk, melyek a tokban fix módon vannak ágyazva, a dobkamrának oldalirányú mozgását engedik meg. E nyomó támaszokat célszerűen akként alkalmazzuk, hogy azok egyrészt a dobkamra karimájára fekszenek föl, másrészt közvetlenül, vagy megfelelő közvetítő tagok közvetítésével támaszkodnak a vízmérő tokjának födelére úgy, hogy a födél megerősítésére, illetve tömítésére szolgáló nyomás egyúttal a dobkamra helyzetét és tömítését is biztosítja. Mellékelt rajz a dobos vízmérő foganatosítási alakját ábrázolja részben metszetben. A dobkamra a rajz szerint két, majdnem szimetriás (a, b) félből áll, melyeket kifelé a (c, d) karimák tömítik és melj’ek egyúttal a vízmérő belsejében lévő ágyazó gyűrűn fekszenek föl. Mellékelt rajz szerint e karimák külső átmérője kisebb, mint a vízmérő tokjának belső átmérője, úgy hogy a kamra és a külső tok között kis mozgástér marad, melyben a dobkamra szabadon terjedhet ki. A két kamrafél szoros tömítését, valamint a tokban a dobkamra oldalirányú kiterjedésének meggátlása nélkül történő megerősítését találmányom szerint a (g) nyomótámaszok biztosítják, melyek a NV0MD4HIB/fe
