51384. lajstromszámú szabadalom • Emlékeztető óra
~ 3 — mutató előrehalad. A (23) prizmát burkoló 1 (24) hengerköpeny mellső részén (27) és (28) kivágásokat mutat, melyek közül az előbbi a följegyzések, az utóbbi pedig a megfelelő órának a láthatóvá tételére szolgál. A (23) hasáb jobboldali szabad végén (28) tárcsa van elrendezve, mely az egyes mezőknek és óráknak megfelelő római számjelzéssel és egy-egy (29) kontaktusnyelv fölvételére szolgáló (30) nyílással van ellátva. A kontaktusszerkezet másik elemét a (24) hengerköpenybe helytállóan beillesztett (31) kontaktuspecek alkotja, mellyel az j óramutató sebességével körülforgó (23) prizmába helyezett (29) kontaktusnyelvek érintkeznek. Az áramforrás egyik pólusa a (32) drót segélyével a (24) hengerköpenynyel és a (33) drót segélyével a (24) hengerfölülettől szigetelt (23) prizmával van összeköttetésben. Az áram tehát a hengerköpenyen és a prizmán át áramlik a kontaktushoz. Igen természetes, hogy a villamos áramnak a kontaktushoz való vezetése másként is történhetnék. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett kiviteli alakja a találmánynak az előbbitől csak annyiban tér el, hogy a följegyzésekre szánt fölület az óra számlapjával párhuzamos síkban közvetlenül van az óramutató tengelyére fölerősítve. A (16) följegyzési táblát itt tehát gyűrűfölület alakjában képezzük ki és egyszerűen egy (34) gyűrűalakú keretben helyezzük el, mely küllők vagy tárcsa segélyével az óramutató (4) tengelyére van erősítve. A följegyzésre szánt mezők körcikk alakjával bírnak. A (15) nyílás a (35) szekrénynek csukló körül forgathatóan megerősített (36) ajtajában van kiképezve. A (15) nyílás tehát helyben marád. Az áramforrás egyik pólusa a (4) tengelyen át a följegyzési táblának minden egyes mezején alkalmazott (37) lyukba illeszthető (38) kontaktusnyelvvel van összeköttetésben, míg a másik pólusa magával a (35) szekrénnyel van kapcsolva, melyen át az áram a helytálló (39) kontaktusnyelvhez jut. A (4) tengely ezen áramvezetés következtében a (35) óraszekrénytől megfelelően el van szigetelve. A 4—7. ábrákban bemutatott kiviteli alakok működése és beállítása lényegében ugyanúgy történik, mint azt az 1. és 2. ábrákban bemutatott kiviteli alak kapcsán ismertettük. A 4. és 5. ábrákban bemutatott kiviteli alak használatánál a beállítás úgy történik, hogy a (23) prizmát a (25) tengelyről egyszerűen lehúzzuk, a megfelelő mezőre a fölírást rávezetjük, a (28) tárcsának megfelelő (36) nyílásába (29) kontaktusnyelvet helyezünk és a prizmát megfelelő helyzetében ismét a (25) tengelyre toljuk. Lehet azonban e kiviteli alakot akként is kiképezni, hogy a (23) prizmának oldalfölületeit egyes kihúzható táblácskák alkotják, mely kivitelnek az az előnye, hogy a (23) prizmát magát a (25) tengelyről eltávolítnunk nem kell. A följegyzések ugyanis ez esetben egyszerűen úgy történnek, hogy a megfelelő táblácskát kihúzzuk és a följegyzés rávezetése után ismét a helyére visszatoljuk. A 6. és 7. ábrákban bemutatott kiviteli alaknál a följegyzéseknek a táblára való rávezetése olyképpen történik, hogy a (36) ajtót nyitjuk, a följegyzést a megfelelő mezőre rávezetjük, a (38) kontaktusnyelvet ugyanazon mező ^37) nyílásába illesztjük és azután a (36) ajtót ismét zárjuk. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a rajzban bemutatott és a föntiekben tüzetesen ismertetett szerkezetek egyáltalán nem merítik ki a találmány összes kiviteli lehetőségeit. Ezek csak példák, hogy a találmány lényegét gyakorlatilag igen sokféleképpen lehet megvalósítani anélkül, hogy ehhez külön föltaláló tevékenységet kifejteni kellene. A szabadalmi igények tehát kiterjednek mindazon itt külön nem ismertetett kiviteli alakokra is, melyek a találmány lényegén épültek föl. Szabadalmi igények. 1. Emlékeztető óra, azáltal jellemezve, hogy az óramutató tengelye közvetlenül vagy közvetve egy oly szerkezettel van kapcsolva, mely megfelelő beállítás esetén az óramutató előre meghatározott állásánál egy tetszőleges jelzőkészüléket
