51380. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomáskülönbségek jelzésére
A leírt berendezésnél azonban a mérleg élét a két (c, d) tartály és az ezekben lévő kéneső is terheli, miért a súrlódás nő és a mérleg érzékenysége csökken. Ezért az elrendezés olyan is lehet, hogy az aránylag könnyű kiszorítót a 3. ábra szerint mozgathatóan alkalmazzuk, mikor a (g) kiszorítót a (c) tartályra szereljük úgy, hogy ennek mozgásában részt vegyen. Ekkor a kiszorítót akként méretezzük, hogy fölhajiása a (c) tartály és az ebben lévő kéneső súlyát is ellensúlyozza. Célszerű azonban, ha nem az egész súlyt ellensúlyozzuk a fölhajtással, hanem ennek kisebb részét a 4. ábra szerint a mérleg másik karján alkalmazott ellensúllyal, mert ekkor a mérleg mindig biztos egyensúlyban van. Ugyanis ennél az elrendezésnél a jobb felé forgató nyomatéknak mindig ugyanakkora balfelé forgató nyomaték felel meg úgy, hogy a folyadéktartály akkor sem billenhet föl, mikor a fölhajtás nem megy pontosan a súlyponton át. Az 5. ábrán látható elrendezés a 4. ábrán láthatótól csakis annyiban tér el, hogy e (c) tartály maga szolgál kiszorító gyanánt is. A 6. ábrán a berendezés regisztráló barométer gyanánt szerepel. Az (a) szekrény ekkor fölösleges és a barometer (s) emelkedő csöve helyettesíti a másik berendezés kisebb nyomás alatt álló csövet. Ha a kiszorító keresztmetszete az emelkedő cső belső nyílásának keresztmetszetével egj'enlő, a tartály emelkedése és sülyedése a barométerállás változásával egyenlő. Ha a kiszorító keresztmetszete az emelkedő cső keresztmetszetének csak fele, a mérleg kitérése a barométerállás minden változásánál kétakkora, mert csakis akkor fog ismét az egyensúlyi állás létesülni, mikor az emelkedő csőben a folyadék térfogatot a kiszoi'ítónak ugyanakkora bemerülési térfogata kiegyenlíti. Ily módon az emelkedő cső keresztmetszetének és a kiszorító keresztmetszetének viszonya megfelelő megváltoztatásával a jelző berendezés érzékenysége is tetemesen fokozható. Ez a változtatás természetesen minden nehézség nélkül a többi elrendezéseknél is alkalmazható úgy, hog}7 a mérleg kitérése és a nyomás változás között a viszony tetszőlegesen választható meg. A berendezés a legkülönbözőbb célokra alkalmazható. így pld. a 6. ábrán látható foganatosítási alakot vákuummérő, vagy tüzelő berendezéseknél buzatmérő gyanánt lehet használni, ha a barométer emelkedő csöve helyett egy csövet vezetünk ama térbe, melyben a vákuumot mérni akarjuk. Más, különösen célszerű alkalmazási módja az, hogy elkülönített terekben lévő gázok nyomáskülönbségének, vagy csövekben áramló gázalakú anyagok, pld. gőz, levegő stb. mennyiségének mérésére alkalmazzuk, mely utóbbi esetben a csővezetékben ismert módon, duzzasztó test alkalmazásával fokozott és csökkentett nyomást létesítünk, mely nyomás állapotokat a berendezéssel is közöljük úgy, hogy azok az áramló gázvagy gőzmennyiség mértékéül szolgálnak. Magától érthető, hogy a mérleget minden terhelésnek megfelelően beállító berendezést tetszőleges más mérlegelő berendezésnél is alkalmazhatjuk. Szabadalmi igények. 1. Berendezés nyomáskülönbségek jelzésére, jellemezve a mindkét nyomás hatásának kitett zárófolyadék által, melynek szintjei megváltozása következtében egy karos mérleg egyensúlya megváltozik, mely egyensúlyt valamely folyadékba merülő kiszorítótest fölhajtása állítja heiyre. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a zárófolyadékba egy cső merül be, melynek belsejében az egyik és mely körül a másik nyomás hat a folyadék fölszínére. 3. Az 1. és 2. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a zárófolyadékot tartalmazó tartály és az (e) tartály, melybe a kiszorító merül, a mérleg két karján inozgathatóan van fölfüggesztve. nyomda
