51377. lajstromszámú szabadalom • Gözgép
jed. A henger hosszának fönmaradó középső harmadát, mely nincs fütököpennyel ellátva, a gőzkiáramlási nyílásokat magukban foglaló középső övben a kiáramló gőzt elvezető, hűtő gyűrű veszi körül, melynek két oldalán lévő gyűrűalakú futóhengerrészek sem fűtésben, sem hűtésben nem részesülnek. A futóhengernek körülbelül egyharmadrészét ’körülvevő fűtőköpenyek ismét több részre oszthatók úgy, hogy a köpenybe vezetett fűtőanyag csavaralakú csatornamenetein vagy egymás mellett elrendezett gyűrűkamrákon halad végig, mely meneteket vagy kamrákat redukáló szelepek vagy hasonlók kötnek össze egymással úgy, hogy a gőznek az egyes szakaszokban különböző nyomása van. Az utóbbi elrendezés lehetővé teszi, hogy telített gőznek a fűtésre való alkalmazásánál a fűtőköpenynek egymásután következő szakaszaiban különböző hőmérséklet legyen. Túlhevített gőznek a fűtésre való fölhasználásánál a gőz hőmérséklete — a telített gőzzel ellentétben — állandó nyomás alatt is vagyis szakaszokra nem osztott, csavaralakú csatornán áthaladás közben is fokozatosan csökken. A mellékelt rajz az új berendezés egy foganatosítási alakját hosszmetszetben ábrázolja. A munkagőz az (a) hengernek két fejrészén lévő (e) szelepeken ömlik be és a henger közepén elrendezett (f) kibocsátó nyílásokon és (h) kipuffogó gyűrűn át a kondenzátorba vagy a szabadba áramlik. Az ábrázolt foganatosítási alaknál a henger végei külön, üreges (k) födelekkel vannak ellátva, melyekbe a munkagőzzel egyenlő hőfokú gőz a bebocsátó vezetéktől alkalmas ponton elágazó vezetéken a (g) pontnál áramlik be. A henger végein lévő (k) gőzkamrákhoz csavarvonalalakú (i) csatornákat alkotó gőzköpenyek csatlakoznak, melyeknek mindegyike a henger hoszszának körülbelül egyharraadrészére terjed úgy, hogy a (h) kipuffogó gyúrű előtt mindkét oldalon attól bizonyos távolságban végződik, minek folytán a hengernek a (h) kipuffogó gyűrű által hűtött öv két oldalán lévő gyűrűalakú része fűtetlen marad. E fűtés a dugattyú üzemére is kedvező hatású, mert a henger közepén fönmaradó, aránylag hidegebb öv a dugattyú kenését megkönnyíti. A kívülről való külön meleg bevezetésre természetesen nem kell föltétlenül üzemgőzt alkalmazni, mely a berendezés körülményei szerint telített vagy túlhevített gőz; hőforrás gyanánt kazángázok vagy más fűtőgázok is nyerhetnek alkalmazást. A hengerköpeny fűtése a rajzban föltüntetett elrendezéssel ellentétben természetesen oly módon eszközölhető, hogy az a hengerfej fűtésétől elkülöníttetik, a minthogy a hengerfödél fűtése a jelen találmánynál teljesen lényegtelen. A futóhenger a hengerfödelektől teljesen függetlenül fűthető. A hengeren lévő fűtőberendezést a legkülönfélébb módon foganatosíthatjuk. A csavarvonalalakú fűtőköpeny helyett a henger körül gyűrűalakú csatornák futhatnak, melyek fölváltva fölső és alsó részükön elválasztó falaiknak áttörései útján állnak egymással összeköttetésben. Természetes, hogy a fűtőberendezés még más alakú is lehet. Ha a hengert gyűrűscsatornákkal vesszük körül, fokozatos hőmérsékletcsökkenést úgy nyerünk, hogy a csatornákat összekötő csövek segélyével folytonos gőzúttá egyesítjük. Az összeköttetéseket, melyekben záró vagy fojtó alkatrészek lehetnek, ez esetben előnyösen úgy rendezzük el, hogy az egyes csatornaszakaszokban lévő gőz, mielőtt tovább áramolna, a hengernek a kívánt melegmennyiséget átadja. A henger fűtőberendezésének szakaszaiba vagy részeibe a gőzt a hengerből is vezethetjük. E célból a részeket a henger falain lévő furatokon át a henger belsejével kötjük össze, a furatokba pedig visszacsapó szelepeket iktatunk, melyek bizonyos nyomásnál önműködően nyílnak. Ily módon elérhetjük, hogy minden fűtőszakaszba csakis pontosan meghatározott minimális nyomású gőz lép be. Ha a hengerköpenyhez való NYOMDAI
