51374. lajstromszámú szabadalom • Újítás fölülvilágító és pinceablakokon
Megjelent 1911. évi március hó 7-én. MAGY. gg* KIR. SZABADALMI 1® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51874. szám. VlII/g. OSZTÁLY. Újítás fölülvilágító és pinceablakokon. POLONYI IGNÁC BETONMUNKÁS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 április hó 28-ika. Már léteznek oly ablakszerkezetek, amelyek prizmatikus üvegdaraboknak keretbe foglalása révén sötét helyiségeknek jobb világítását célozzák. Ezen szerkezeteknek az a hátrányuk, hogy előállításuk igen körülményes, továbbá, hogy az illető nyílás pontos méretének megfelelően előre kell elkészíteni és utólag befalazni. Jelen találmány tárgya ezzel szemben oly betonba ágyazott üvegprizmából álló világító szerkezet, amely a helyszínen egyszerű módon tetszőleges méretben készíthető el anélkül, hogy pontosan méretezett vaskeretre volna szükség. A találmány tárgyának egy példaképein foganaíosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. ábra az ablakszerkezet egy részének keresztmetszete, a 2. ábra az ablakszerkezet egy részének fölülnézete, a 3. ábra az ablakszerkezetnél alkalmazott prizma egy foganatosítási alakja, a 4. ábra az ablakszerkezetnél alkalmazott prizma további foganatosítási alakja, az 5. ábra az ablakszerkezetnél alkalmazott prizma harmadik foganatosítási alakja. A találmány lényegét az képezi, hogy áttetsző anyagból, pl. üvegből való különleges alakú (1) testeket vasbetétes betonba ágyazunk. Az (1) üvegtestek fölül hasábalakúak és széles vízszintes (2) horonnyal bírnak úgy, hogy a hasáb alsó végén (3) karima képződik ezen (3) karimához csatlakozik egy gúla, vagy félhasáb alakú (4) alsórész, mely arra van hivatva, hogjr a hasáb alakú fölső részen át beszűrődő világosságot a megvilágítandó helyiségben szétszórja. Az ily testekből az ablakszerkezetet akként képezzük ki, hogy a gulaalakú (4) rész alapjában megfelelő távolságban léceket helyezünk el hossz- és keresztirányban és az így kiképezett négyzetekbe rakjuk fölülről a prizmákat, amelyek (3) karimájuknál fogva szabadon lógnak. Ezután a (2) hornyokba (5) vashuzalokat húzunk, szintén hossz- és keresztirányban, amelyek végeit a nyílást határoló falazatban lekötjük. A lécezésre az üvegtestek közé már most (6) betonréteget döngölünk, mely megszilárdulása után igen erős, hordképes fölületet alkot. Az üvegtestek alsó részét akként is képezhetjük ki, hogy egy hegyes, vagy éles toldat helyett több csúszós (7) toldatot alkalmazunk. (L. 4. ábrát.) Az üvegtest akként is képezhető ki. hogy alsó gulaalakú rész elmaradhat és e helyett a hasáb
