51370. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó
dezhetjük el aszerint, hogy hányszor akarjuk a vezérlő áramkört megszakítani; egyúttal azonban gondoskodni kell a (B, M) elemek viszonylagos elfordulását határoló megfelelő ütközőkről. Ha a (B, M) elemek mindegyikén pl. két szegmens! alkalmazunk, akkor ezen ütközőket akként kell elrendezni, hogy azok a két forgóelemnek 1800-nyi viszonylagos elforgását határolják; három szegmens alkalmazása esetén a határolásnak megfelelő szög 120° és így tovább. A föltüntetett esetben a szegmensek nérí gyesével lévén elrendezve, az ütközőket akként kell elrendezni, hogy azok 90"-nyi elforgást határoljanak. A 3. ábra azt az állást szemlélteti, melynél — föltéve, hogy a kefék a szegmensek közti hézagokat éppen födik — a vezérlő áramkör nem szakíttatik meg, minthogy az áram a (c) keféből az (al) szegmensbe és a hajlékony kapcsolat útján a (bl) szegmensbe, majd a (d) kefén át kifelé áramolhat és hasonlóan kering tovább, midőn j a többi szegmenspár jut a kefék alá. Ha | már most a (B) fogaskerék és az (M) ko- I rong között sebességkülönbség áll be, akkor a két sziegmeniscsoport a 4. ábrában föltüntetett módon kisebb vagy nagyobb mértékű viszonylagos eltolódást szenved és a vezérlő áramkör az eltolódás arányában rövidebb vagy hosszabb időközökben megmegszakíttatik. E megszakítás módját a 4. ábra világosan szemlélteti. A találmány tárgya a szerkezeti részletek tekintetében természetesen sokféleképen módosítható, anélkül, hogy a találmány lényege megváltoznék. így pl. lényeges pontja a találmány tárgyának, hogy a (B) fogaskerék és az (M) korong közötti elemcsoportban két oly pont legyen, melynél egy, bizonyos mértékű eltolódást lehetővé tevő dörzsszerkezet van elrendezve; ezen pontok egyike a föltüntetett foganatosítási alaknál az (L) fogaskerék és az (M) korong között fekszik, lehet az azonban az (I) tengely és a (K) fogaskerék között is. Világos továbbá, hogy a találmány tárgya, mely a föntiekben egy mellékáramkörű elektromotorral kapcsolatban van leírva, bármily rotációs gép sebességének szabályozására is alkalmazható. Lehet pl. azt gőzturbináknál alkalmazni, mely esetben a gőzbebocsátó szelepet egy megfelelő, elektromosan működtetett szerkezettel látjuk el és az ebbe bocsátandó áramot azáltal szabályozzuk, hogy azt az áramkört, melybe ezen szerkezet közvetlenül vagy közvetve be van iktatva, a (B) fogaskeréken és az (M) korongon elrendezett kontaktusok segélyével a már részletezett módon megszakítjuk, ill. zárjuk. Nem szükséges továbbá, hogy a (B, M) elemek kontaktusai segélyével megszakítandó és zárandó áramkör a sebességszabályozó szerkezetet közvetlenül vezérlő vagy működtető főáramkör legyen, hanem lehet az természetesen egy, a sebességszabályozót tartalmazó áramkört vezérlő relaisáramkör is. Szabadalmi igények. 1. Sebességszabályozó a sebességet befolyásoló szerkezettel ellátott motorok vagy más erőforrás segélyével hajtott forgó tengelyek vagy hasonló szerkezeti elemek állandó sebességének biztosítására, jellemezve két, a sebességet befolyásoló szerkezet működtetését viszonylagos elmozgásuk segélyével eszközlő forgóelem által, melyek közül az egyiket a forgótengely hajtja a saját sebességével arányos sebességgel, a másik elemet pedig egy regulátor segélyével vezérelt kapcsolás litján az első elem hajtja oly, majdnem állandó sebességgel, mely az első elem azon sebességével egyenlő, mellyel az a forgó tengelynek kívánt normális sebessége alkalmával forog. 2. Az 1. alatt igényelt szabályozónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a két forgóelem közé iktatott további kapcsolás által, mely lehetővé teszi a második forgó elemnek közvetlenül az első forgóelem segélyével történő hajtását, midőn a két forgóelem között a motor nvomdahii
