51370. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó

— 2 — 1. ábra a szabályozót távlati ábrázolás- ! bán láttatja. A j 2. ábra vázlatos hosszmetszet. A 3. és 4. ábrák a két forgóelem kontaktus­szerkezetének egy másik foganatosítási alakját láttatják két különböző helyzetben. A megfelelő (föl nem tüntetett) csap­ágyakban ágyazott (A) tengelyre (1. ábra), melyet a szabályozandó gép vagy közvet­lenül vagy megfelelő szíjhajtás vagy más hajtómű segélyével a berajzolt nyíl irá­nyában forgat, az egyik forgóelemet ké­pező (B) fogaskerék van fölékelve, míg a másik forgóelemet képező (M) korong ezen tengelyen lazán van fölszerelve; az (A) tengely továbbá az ugyancsak lazán föl­szerelt (L) fogaskereket hordja. Ezen fo­gaskerék és az (M) korong között az (S) dörzskapcsolás (2. ábra) van elrendezve, melynek segélyével az (L) fogaskerék az (M) korongot hajtja. A dörzskapcsolásnak tárcsáit a (T) rúgó szorítja egymáshoz. Az (A) tengellyel párhuzamosan elrende­zett, megfelelően ágyazott (I) tengelyre a (C) fogaskerék van lazán rászerelve, mely az azt hajtó (B) fogaskerékkel kapcsoló­dik. A (C) fogaskerékkel egy dörzskapcso­lásnak egyik (D) része van egyesítve, míg a dörzskapcsolásnak másik (E) része egy, az (I) tengelyre (F)-nél fölékelt vagy más módon fölerősített centrifugális regulátor­­nak elmozgathatő gyűrűjét képezi. A (H) rúgó a regulátor (G) golyói ellenében mű­ködik és a dörzskapcsolásnak (E, D) részeit kapcsolatban tartja mindaddig, míg a cen­trifugális regulátornak sebessége egy előre meghatározott mértéket meg nem halad, amikor is a regulátornak (G) golyóira ható centrifugális erő a (H) rúgó feszerejét le­győzi. Az (I) tengelyre továbbá a (K) fogaske­rék van mereven fölerősítve, mely az (L) fogaskerékkel kapcsolódik és azt hajtja. A különböző fogaskerekek akként vannak megszabva, hogy a (B) és (C) fogaskerekek közötti áttétel nagyobb, mint a (K, L) ke­rekeké. Az (A) tengelyre vagy a (B) fogaskei­­rékre egy szigetelő test (1. ábra) van föl­erősítve, mely a (W) csúsztató gyűrűket hordja, melyek arra szolgálnak, hogy ára­mot vezessenek két, a (B) fogaskerékre, ill. az (M) korongra fölerősített (P, N) kontaktushoz. A (B) fogaskeréknek és az (M) korongnak az egyik irányban beálló viszonylagos elmozgását az (R) ütköző, az ellenkező irányú elmozgást pedig az egy­úttal ütközőként szereplő (N) kontaktus ha­tárolja. Világos, hogy a (B) és (L) fogaskerekek sebességének viszonya nagy mértékben mó­dosulhat, mivel az (M) korongot az (L) fo­gaskerék az (S) dörzskapcsolás segélyével hajtja és így az (M) korong elcsúszhat, mi­dőn az (R, N) ütközők egyike az ütköző gyanánt ható (P) kontaktussal érintkezésbe jut. A sebességszabályozó a jelen esetben a mellékáramkörű (X) elektromotor sebessé­gét szabályozza és pedig azáltal, hogy a motornak mellékáramkörű mágneses teré­vel az (Y) ellenállást hozza elektromos kapcsolatba vagy kapcsolaton kívül, mely célból az ellenállásnak végei a (W) csúsz­tató gyűrűkre támaszkodó (Z) kefékkel vannak összekötve úgy, hogy, mikor a (P, N) kontaktusok egymással nem érintkezz nek, akkor az ellenállás a motornak mág­neses áramkörébe be van iktatva, az ellen­kező esetben pedig rövidre van zárva, azaz hatástalanná téve. A szabályozó működése a következő: A nyugalmi állapotnál a (H) rúgó. a (D, E) kapcsolóelemeket összecsukva tartja; mikor tehát a motor az (A) tengelyt for­gásba hozza, akkor a (B) fogaskerék a (C) fogaskerék, a (D, E) kapcsolás és a regulá­tor segélyével az (I) tengelyt megindítja, amikor is a (K) fogaskerék forgásba hozza az (L) fogaskereket és az (S) dörzskapcso­lás segélyével az (M) korongot. Ha már most az (X) motornak és ezzel együtt az (A) tengelynek sebessége egy előre meghatározott mértéket meghalad, mely mérték a normális sebességnél ki­sebbre szabandó meg, akkor a (G) lendítő golyóknak centrifugális ereje majdnem ki­egyensúlyozza a (H) rúgó feszerejét, ami­NYQM04

Next

/
Thumbnails
Contents