51365. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsi kapcsoló

a (7) tengelynek T-alakú vége az (5) kar (12) részében alkalmazott hasítékhoz képest szükség esetén megfelelően be legyen állít­ható. A (11) rúd a (4) kengyel fölső olda­lán alkalmazott (13) és (14) csapágyakba és ezen fölül a kocsi homlokoldalán elren­dezett, a rajzon föl nem tüntetett csap­ágyakba van ágyazva és két oldalt kiálló végeik kézi forganttyúk fölvételére alkal­masak. A (9) toldatokba egy-egy (8) kap­csolóhorog egy-egy vízszintes (15) csavar körül akként van elforgathatóan ágyazva, hogy a (8) horog az 1. ábrában föltüntetett helyzetnél mélyebbre nem sűlyedbet, illetve a föltüntetett helyzetben egy (16) rúgó által tartatik meg. Ha két járművet akarunk egy­mással összekapcsolnia a 2. ábrában föltünte­tett módon egymás felé toljuk ezeket és az egyes (4) kengyelek (5) karjai ferde oldalfölü­­leteikiiél fogva nyomást gyakorolva a (8) horgokra, ezeket fölemeli mindaddig, amíg a horgok az (5) karok mögé nem csappan­hatnak (lásd 1. ábrában pontozva). Ha két járművet oldani akarunk, a (11) rudat el­forgatva a (7) tengely T-alakú fejét füg­gélyes helyzetbe hozzuk és ekkor széjjel­tolva a két kocsit a (8) horgok (6) csapjuk körül az egyes (5) karokat elforgatják mind­addig, amíg a horgokból kikerülhetnek. Az (5) karokat ekkor a 2. ábrabeli helyzetbe megfelelő módon elrendezett a (17) rugók önműködően hozzák vissza úgy, hogy a (7) tengelyeknek a (11) rudak segélyével való elforgatása által a szerkezet újból a kap­csolásra kész állapotban van. A kapcsolatnak a megtörtént kapcsolás után való meghúzása akként történik, hogy az (1) fejlemezt négyszögletesen kivájt (18) részénél fogva a (3) vonórúd megfelelő (19) végére illesztjük, ezután pedig meghúzzuk a (2) tárcsát mindaddig, amíg a kapcsolat feszes nem lesz. Az (1) fejlemezt és a (2) tárcsát ezen helyzetükben egy oly (20) csavar segélyével kapcsoljuk egymással, amelynek feje az (1) fejlemez T-alakú (21) hornyában a (2)tárcsa meghúzása alkalmával elmozoghat. A (20) csavar szára a (2) tárcsa furatán áthaladva csavaranya által szorít­­tatik meg. Hogy a (2) tárcsa elforgatása szintén a járművek oldaláról legyen esz­közölhető a tárcsa kerületét csavarkerék alakjában képezzük ki, amelyet egy (24) csavar segélyével forgatunk el a szükség­hez képest. Hogy átmenetileg a találmány tárgyát képező kapcsolószerkezettel ellátott jármű a jelenleg használatban lévő kapcsolóberen­dezéssel bíró járművekkel kapcsolható le­gyen, az (1) fejlemez alsó részén egy (22) horog van alkalmazva, amelybe a szemben álló jármű (23) kapcsolószeme akasztható be. Szabadalmi igények. 1. Önműködő kapcsolat vasúti járművek számára, jellemezve a járművek homlok­oldalára erősítendő tárcsán elrendezett rúgó hatása alatt álló és csuklósán el­mozgatható zárórúddal bíró kengyel ál­tal, amelynek záró rúdja a kengyel egyik szárában ágyazott T-alakú fej­jel bíró és csavarkerékkel fölszerelt, a záró rúdon áthaladó rúd segélyével old­ható : vagy rögzíthető akként, hogy a csavarkerék a jármű oldaláról működ­tethető csavar útján forgattatik el, jel­lemezve továbbá a kapcsoló kengyellel szemben a másik kapcsolandó jármű tárcsáján elrendezett csuklósán elforduló és a rúgó hatása alatt álló horog által, mely a kapcsolandó jármüvek egymás­tolása, illetve ütközése alkalmával a szemközt lévő kapcsoló kengyel záró rúdjának lejtős érintkező fölületén föl­emelkedve a zárórúd mögé csappan. 2. Az 1, igénypont alatti kapcsolat egy módosított foganatosítási alakja, jelle­mezve egy közös tárcsán egymás mel­lett elrendezett kapcsolóhorog és kap­csolókengyel által. 3. Az 1—2. igénypontok alatti kapcsolóké­szüléknél két jármű megtörtént kapcso­lása után a kapcsolatok megfeszítésére szolgáló berendezés, jellemezve a vonó­rúd csavarmenetes végére alkalmazott és a kapcsolófej tárcsájával relatíve el­­mozgathatóan kapcsolt csavarkerék alak­jában kiképezett tárcsa és ennek el­forgatására szolgáló csavar által. 4. Az 1—3. igénypontok alatti kapcsoló­NYOMDA

Next

/
Thumbnails
Contents