51360. lajstromszámú szabadalom • Ejektor vasúti és egyéb vákuumfékek számára

kamrából és így, ha azt az (i) szelep meg­engedi. a (g) csőből légáramot szív fel vagy létesít. Az (m) kerületen levő légbeömlési csatorna a (b) ejektor mellső végén levő (n) kamrával közlekedik, mely az (o) kam­rába vezet (6. ábra). Ha a (b) ejektor mű­ködésben van, a levegő a (h) kamrából a (pj visszacsapó szelep fölé, a (q) kamrán keresztül az (r) visszacsapó szelep fölé, az (o) kamrán át pedig a (k) é3 (m) központi és kerületi légbebocsátó nyílásokba áramlik. A (d) segédejektor (1. ábra), a fékberen­dezés tömítetlenségeinek kiegyenlítésére szolgál, ez az ejektor (s) közepén és (t) kerületén szintén légáramot létesít; a (t) beömlési nyílás az (s) nyílással közlekedik (2. ábra.) Az ezen beömlési nyílások szá­mára való levegő az (n) csatornákon át a (q) kamrából (6. ábra) és folytatólag a (h) kamrából a (p) visszacsapó szelep fölött szívatik föl. Ezen ejektorral jó eredmények érhetők el ugyan, a berendezés működését és telje­sítményét azonban még jelentékenyen fo­kozhatjuk azáltal, hogy a központi (k) és (s) légcsatornákban pl. kis (v) és (w) gőz­­fúvókákat alkalmazunk (1. ábra), melyek a beömlő levegő hatása alatt álló gyűrüalakú fuvókán át gőz- és légsugár összetalálkozá­sát megakadályozzák. A kis (d) ejektor kiömlési nyílása a nagy (b) ejektor (y) kiömlési csatornáját körül­vevő (x) csatornába vezet (1. ábra). A (2) csavarrugó által (3) fészkére szorí­tott (z) szelep (6. ábra) akkor emeltetik, ha a (q) kamrában uralkodó nyomást előre meghatározott mértéken túl csökkentjük, amikor is ezen kamrába levegő jut. Ily módon a vákuum állandó fokon tartatik. A (4) golyó (6. ábra) arra szolgál, hogy a vákuum megszüntetése céljából a levegő beáramlását az ejektorba lehetővé tegye, ba az ejektor működésen kívül van és ily módon megakadályozza, hogy az ejektorból kiáramló gőz a légcsatornákba nyomuljon. A 7. ábrán föltüntetett ejektornál az előbb leírt kis központi gőzfuvókák elhagyattak és helyettük kettős kúpalakú (5) és (6) részek nyernek alkalmazást, melyeket a kiömlési fuvókák végeibe erősített (7, 8) bordák tartanak. Az (5) és (6) részek az ejektorból vezető lég- és gőzfuvókák tar­tására szolgálnak és megakadályozzák, hogy az a lég- és gőzsugárnak előbb leírt össze­találkozása beállhasson, minek folytán a berendezés hatásossága fokoztatik. Az 1—6. ábrákon látható berendezésnél két ejektor, egy nagy (b) és egy kis (d) ejektor van alkalmazva, melyek egymástól függetlenül vannak elrendezve. A 8. ábrán föltüntetett berendezésnél ellenben a kis vagy kisegítő (d) ejektor a nagy- (b) ejek­­torhoz koncentrikusan van elrendezve; ezen ejektorok, mint az előbb említett berende­zésnél, a középen és kerületükön légbeöm­lési nyílásokkal vannak ellátva. A (d) ejek­­torban kis központi (w) gőzfuvóka van el­rendezve. Már említettük, hogy a gőz kiáramlására való csatornák a (b) és (d) ejektoroknál gyűrűalakúak lehetnek, vagy pedig a köz­ponti légbeáramlási fuvókák és (14) furatok végét kitágíthatjuk (9. ábra) vagy azokon (15) hornyokat képezhetünk ki (10. ábra), minek folytán a gőz gyűrüalakú térben, de külön fúvókákbán távozik. A gőzcsatorna külső fala, hornyolt fuvóka alkalmazása esetén (10. ábra), szekrénnyel van fölsze­relve, melybe ezen fuvóka behatol. Több fuvóka alkalmazása esetén a gőz a levegőt igen hatásosan szívja be. Alkalmazhatunk kis kisegítő (q) szelepet is (2. és 5. ábrák), melyet a levegőnek előre meghatározott mértékig a fővezetékbe való bebocsátása és a fékek fokozatos meghúzása céljából a nyomógombalakú (10) emelő- út­ján működtethetünk. A (11) csatorna (6. ábra) a mozdonyra szerelt fékhenger fölső részéhez vezet. Ha a fővezetékbe levegőt bocsátunk és a (h) kamra ezen esőtől el van zárva, a folytonosan működő kisegítő (d) ejektor a gőzt kibocsátja és a fékhen­ger vagy fékhengerek fölső részén a vákuu­mot megtartja. A rajzon látható (c), illetve (i) gőz- és légszelepek a (j) fogantyúk segélyével úgy szabályoztatnak, hogy a (c) gőzszelep csak akkor működik, ha ezen fogantyú a nyitott

Next

/
Thumbnails
Contents