51324. lajstromszámú szabadalom • Javítások fűtőkályhákon
A kályha külső köpenyét cserépanyagból is készíthetjük, miáltal kombinált kályhát kapunk, amelynél tehát a vas- és cserépkályha előnyeri t. i. a gyors felmelegedés és lassú lehűlés egyesítve vannak. Úgy is járhatunk el, hogy a tüzelőtér falát cserépanyagból készítve függélyes síkban fölvisszük a kályha tetejéig. Ez esetben a (7) légvezető csatornákat fémből készítve, a kályha falán kívül előugorva rendezzük el és oldalesatornákon keresztül torkoltatjuk be a kályha belsejében elhelyezett s természetesen szintén fémből készült (5) légkamrába. Ily módon igen tetszetős külsejű kályhát kapunk. Egyes esetekben, például nagyméretű kályháknál megtörténhetik, hogy a szintén nagyobb méretű légtéren átáramló összes levegő a kifejtett hő által nem melegíttetnék föl a kívánt mértékben, vagyis a kályha fűtőképessége nem használtatnék ki eléggé. Ily esetekben az (5) légkamrán átáramló levegő hathatósabb fölmelegítése céljából úgy járhatunk el, hogy a légkamra belsején keresztül fűtőcsöveket vezetünk oly módon, hogy azokat a légkamrán átáramló levegő útjában érintse, s ennek folytán a bennük lévő melegnek egy részét a levegőáramnak, iil. a fütendő helyiségnek leadják. Ezen fűtőcsöveket a légkamrában különféle módon és számban helyezhetjük el, aszerint, amint a légkamrában áramló levegő fölmelegítése a fűtőhatás fokozása céljából kisebb vagy nagyobb mértékben válik szükségessé. A 4. és 5. ábrabeli elrendezéssel például a fűtőhatás igen jelentékeny fokozását érhetjük el oly módon, hogy az (5) légkamrán és az efölötti légvezetéken, a tűzszekrény fölső részéből kiindulólag egy (27) füstcsövet vezetünk keresztül, amelyet a légvezeték oldalfalain át két vagy több ágban torkoltathatunk ki a (3) füstvezetékbe. A 4. ábrán egy kétágú (28) és az 5. ábrán egy négyágú (28, 28') kitorkoltatás esetét tüntettük föl. Belátható, hogy ily módon tetemesen nagyobb fűtőfölületet nyerünk és ennélfogva nagyobb mennyiségű levegő melegíttetik föl. A 6. és 7. ábrán föltüntetett elrendezés a most leírttól abban különbözik, hogy az (1) tűztérből kiinduló (29) füstcsövek a légvezetéken végigvezettetnek és annak fölső részén torkolnak a füstcsatornába. A légvezeték falában fölső részén a kitorkolás célzára (30) beugrásokat alkalmazzuk. A (29) csöveket a szükséghez képest tetszőleges számban rendezhetjük el, azok között azonban a légvezetékben áramló levegő szabad közlekedése céljából megkivántató közöket kell meghagynunk. A 8. és 9. ábrabeli elrendezés egy oly kivitelt mutat, amelynél a légvezetéket átjáró meiegítőcsövek vízszintes elrendezésűek. Ezen (31) csövek a (4) légkamrán keresztül a (3) füstcsatorna átellenes részei között létesítenek összeköttetést. A 4—9. ábrákbeli fütőcsőelrendezéseket egymással kombinálva is alkalmazhatjuk, így például a 8. és 9. ábrabeli vízszintes fűtőcsöveket a 4. és 5. illetőleg 6. és 7. ábrabeli füstcsövek közé is beiktathatjuk oly esetekben, ha a légkamrában áramló levegő hőmérsékét még nagyobb mértékben akarjuk fokozni. A találmánybeli újítás ugyanis a tüzelőszekrény* fölötti légvezeték és a benne különböző módon elhelyezhető csövek általában, minél nagyobb fűtőfölület nyerését célozzák, a tulajdonképpeni kályha nagyobbítása, a huzam csökkentése és a füstcsatorna fölösleges meghosszabbítása nélkül, olykép azonban, hogy az egész megnagyobbított fűtőfölület melegét a levegőnek a kályha belsején való keresztülvezetése folytán minél tökéletesebb módon a fűtendő helyiség levegőjének adja át, ami természetszerűen lényeges tüzelőanyag megtakarítást is tesz lehetővé. Szabadalmi igények. 1. Javítás fütőkályhákon, jellemezve egy közvetlen a tüzelőtér fölött elrendezett s ezt áthidaló légkamra vagy vezeték által, amelyben a levegő folytonos áramban vonul keresztül. NYOMD-
