51320. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hídmérlegeken a tehermentesítés elmulasztásának meggátlására
— a — kar aláforgatva, azt a mérleg használatán kívül megemelt helyzetben föltámasztva tartja. Mármost a tapasztalat azt mutatta, hogy mérés alkalmával a (9) tolósúly kellő beállítása után a mérőkar elzárását nem szokták elmulasztani, márcsak a könnyebb leolvasás céljából sem, valamint azért is. mivel a teher lehordása alkalmával a mérőkar erősen lecsapódik, s ezáltal jelzi, hogy nincsen lezárva. Ellenben az ezután következő tehermentesítést, amelj' az (1) emelőkar segélyével, tehát külön művelettel történik, annál könnyebben elfelejtik. Ez okból a találmány szerint a mérőkar elzárószerkezetét összekapcsoljuk a tehermentesítő készülékkel olyképpen, hogy a p.ttőt egymástól függetlenül működtetni kt lehessen. A rajzon ábrázolt foganatosíne alaknál ez egy (10) rúd segélyével törtásiamely egyrészt a (2) tengelyre ékelt ténikarral és másrészt a (7) nyelv tenge(11). ékelt (12) karral van csuklósán összelyécsolva. Ily módon tehát elérjük azt, hogy a mérőkart csakis az (1) emelőkar elforgatásával lehet elzárni, azaz egyrészt lehetővé tettük, hogy két művelet helyett csak egyet kelljen végezni, s másrészt a mérleget a tehermentesítés elmulasztása ellen nagy mértékben biztosítottuk. Az esetben, ha ennek dacára is elmulasztatnék a tehermentesítés, működésbe lép a másodsorban említett készülék, amely a mérést megakadályozza, s ezáltal a kezelőt valósággal rákényszeríti, hogy az előzetes tehermentesítést elvégezze. Ezen készülék működése azon a megfigyelésen alapszik, hogy a mérleggel pontos mérést csakis akkor lehet végezni, ha a híd teljesen szabadon függ és úgy függélyes, mint vízszintes irányban akadálytalanul lenghet. Mihelyt ugyanis ezen lengésében bármily csekély mértékben meggátoljuk, akkor a mérleg érzékenysége megszűnik, s legföljebb csak igen nagy határok között mutat súlyeltérést. A találmány szerint tehát a híd egyik függélyes (13) támaszára egy (14) sint szerelünk, amely ilykép a híd minden mozgását követi. Ezen sin szabad végével szemben egy a mérleg helytálló vázához erősített (15) keretben egy függélyes helyzetű (16) lécet és egy ennek (16') bevágásával kapcsolódó vízszintes helyzetű (17) kilincset egy-egy csap körül forgathatóan rendezünk el, amelyek egy a (16) léchez erősített (18) rúgóhatása alatt állanak úgy, hogy a léc szabad vége előre (rajz szerint jobbfelé), a kilincs pedig állandóan lefelé tereltetik. A 2. ábra aímérleget tehermentesítetlen állapotban, vagyis lebocsátott (6) híddal mutatja, látjuk, hogy a vízszintes helyzetű (17) kilincs a (16') bevágásban fekszik, s ennélfogva az alája nyűló (14) sin szabadon lenghet, A (11) lécen elrendezett (19) kiugrás a sin végétől csekély, pl. 1—2 mm. távolságban fekszik. Ha most ilyen körülmények között akarnánk mérni és súlyt helyeznénk a hídra, akkor akármilyen óvatosan járunk is el, a hidat okvetlenül kilendítjük. Ekkor a (14) sin vége a (19) kiugráshoz ütközik és a (14) lécet fölfüggesztési pontja körül elforgatja. Ugyanekkor a (17) kilincs kikapcsolódik (3. ábra) és a (14) rúgóhatása alatt lenyomatik úgy, hogy (20) kiugrása a (14) sin fölső lapjára fekszik, s egyidejűleg a (16) léc (19) kiugrása is a sin végéhez nyomódik. Ezáltal a (14) sín és vele együtt a (6) híd is meg van akadályozva a szabad mozgásban, s ennélfogva a mérleggel mindaddig nem lehet pontosan mérni, míg csak ezen fékezést meg nem szüntetjük, ami azonban csak a mérleg tehermentesítésével érhető el, amikor is a (14) sin a híddal együtt függélyesen fölemelkedvén (lásd 2. ábra pontozott helyzetet), a (17) kilincset (20) kiugrásánál fogva visszanyomja vízszintes helyzetébe, ahol ez utóbbi becsappan a (16) bevágásba. A tehermentesített mérleg hídja rögzítve lévén a lemérendő tárgy föltevése alkalmával nem mozdulhat el és így a fonti biztosító szerkezetet nem kapcsolhatja ki a leírt módon. Ha most a rögzített hidat a rajta nyugvó teherrel együtt az (1) emelő elforgatása által szabaddá tesszük, akkor a híd függélyes irányban fog lesülyedni és a hozzáerősített (14) sin vége nem jön érint
