51299. lajstromszámú szabadalom • Megerősítőszerkezet gombokhoz, kapcsokhoz és effélékhez
(3) szárak átbocsátására szolgáló (5) kivágásokkal van ellátva. Az (5) kivágások egymástóli távolsága, méretei és keresztszelvényed a (3) szárak távolságával, méreteivel és szelvényével egyeznek meg. A fönti szerkezet segélyével a gombot valamely ruhadarabon vagy effélén úgy rögzítjük, hogy a (3) szárakat ;a rajzon föl nem tüntetett gomb lyukaiba vezetjük és a ¡szövetet a kívánt helyen a hegyes (3) szárak segélyével átszúrjuk, azután pedig a szövet túlsó oldalából kilépő (3) szárakat a szövetnek ezen oldalára illesztett (4) ellentárcsa (5) kivágásaiba vezetjük és befelé vagy kifelé visszahajlítjuk, minek megtörténtével a megerősítő szerkezet két része és a gomb szilárdan lesz rögzítve a szöveten. Az (1) tárcsán természetesen kettő helyett több (3) szár is alkalmazható és ez esetben a (4) lemezen is ugyanannyi (5) lyuk képezendő ki. A 4. és 5. ábrán föltüntetett ellentárcsa sugárirányban elrendezett (11) mélyítésekkel bír, melyek az (5) lyukak helyétől indulnak ki és a szöveten áttolt és visszahajlított (3) szárak fölvételére szolgálnak. Ezen elrendezéssel a szövetnek vagy az ujjaknak a (3) szárak hegyei által való megsértését el lehet kerülni. A (11) bemélyítések helyett természetesen a visszahajlított (3) szárak más módon is elrejthetők. A 6—8. ábrákon látható megerősítő szerkezet egy hosszúszárú kengyel alakjában meghajlított fémdarabból és egy ehheztar. tozó ellentárcsából áll. A vasdrótból vagy más alkalmas anyagból készült (1) kengyel (3) szárai hegyesek és eléggé szilárdak, hogy a szöveten, bőrön stb. áthatolhassanak. A (3) szárak külső oldalukon egy-egy (d) helyen (6. ábra) elég mélyen be vannak vágva oly célból, hogy a gomb rögzítésének megtörténtével a szárak hosszú végei leszakíthatok legyenek. A külső oldalukon elrendezett (d) bevágások a szárak kifelé való hajlítását (vagyis egymástól való eltávolítását megengedik) anélkül, hogy a karok eltörésétől kellene tartani, ellenben a szárak befelé való visszahajlításánál (vagyis egymáshoz közelítésénél) azoknak letörését megkönnyítik, mivel ekkor a (d) bevágások szétnyílnak és a hajlítási erővel szemben csak a bevágások síkjában fekvő vékonyabb fémszelvény fejt ki ellenállást. Ezen szerkezet segélyével a gombot úgy erősítjük a ruhára, hogy a (3) szárakat a gomb lyukaiba vezetjük és a szövetet a hegyes (3) ¡szárakkal átszúrjuk, azután pedig a (h) szöveten (8. ábra) áthatolt szárakra a fémből vagy más alkalmas anyagból álló és a száraknak megfelelően elrendezett (5) lyukakkal biró (4) ellentárcsát illesztjük. Ennek megtörténtével a szárakat a 8. ábrán látható módon jobbra és balra iszéthajlítjuk, miáltal a (4) tárcsa az (1) kengyellel szilárdan összekapcsolódik. Erre a (3) szárakat befelé hajlítjuk vissza, minek eredménye az lesz, hogy a szárak a (d') helyeken, vagyis a (d) bevágások helyén eltörnek. A megmaradó rövid szárdarabok a gombot a kellő biztossággal rögzítik, minthogy hajlítással szemben nagy ellenállást fejtenek ki. A kengyelszárak azért vannak a szükségesnél hoszszabbra véve, hogy elhajlításuk a hosszú emelőkarnál fogva könnyebb legyen. A (3) szárak a föltüntetett kifelé hajlítás helyett természetesen befelé hajlítotthelyzetben is rögzíthetik a gombot, amely esetben azonban a (d) bevágások a szárak | belső oldalain alkalmazandók. A 9. és 10. ábrán látható szerkezet a 6—8. ábrákon föltüntetett szerkezettel egyezik meg azon különbséggel, hogy a (4) ellentárcsa a kengyelszárak visszahajlítási ; helyein (11) bemélyítésekkel van ellátva, melyek a kengyelszárak fölvételére szolgálnak. A fönti kengyelből kettő vagy több is kombinálható oly módon, hogy a kengyelek tetőrészei egymást varrófonalak módjára keresztezik. A (4) ellent-áresa mindig a kengyelszárak számának megfelelő számú átbocsátó lyukkal látandó el. A kengyel a szövet belső oldalán is elhelyezhető, amely esetben a (4) ellentárcsa kívül fekszik a gomb felőli oldalon és az egész megerősítő szerkezet egy kis síi-