51297. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina
5. és 0. ábrán a megállító berendezés részletei elülnézetben és távlati képben vannak föltüntetve. A turbina kétrészű (1) tokján belül vannak elrendezve a (2, 3, 4) lapátkorongok. A lapátok a korongokhoz úgy vannak erősítve; hogy a három korong összetolt állapotában a középső (2) koronghoz szimmetrikusan fekvő egyetlen lapátkoszorút alkotnak (3. ábra). Ezen célból a szélső (3, 4) korongokon a lapátokat szimmetrikusan kell elrendezni, azaz a korongok középsík-. jából ki kell hajlítani. A középső korong négy (5) lapáttal, a két szélső korong pedig két-két (6, 7) lapáttal van ellátva. A középső korong a zegész turbinán végigmenő (8) főtengelyre, a szélső korongok pedig a (8) tengelyre fölhúzott (9) hüvelyekre vannak erősítve.A (8) tengelyre van erősítve a (10) fogaskerék, mely a (11) közbenső tengelyre erősített (12) fogaskerékkel kapcsolódik. Ezen fogaskerekek áttétele 2:1 úgy, hogy a (11) tengely fordulatszáma a (8) tengely fordulatszámának kétszerese. A (11) tengelyre van erősítve a (13) fogaskerék, mely a (8) tengelyt körülvevő (14) hüvelyen ágyazott (15) fogaskerékkel kapcsolódik. A (13, 15) fogaskerekek áttétele 1: 1 úgy, hogy a (14) hüvely fordulatszáma a (8) tengelyének szintén kétszerese. A (14) hüvely végén a (16) tengelykapcsolásrész van elrendezve, mely a hüvelylyel ék és horony útján van összekötve úgy, hogy a hüvelyen ide-oda csúszhat. A (16) kapcsolásrész a (17) peckekkel van ellátva, melyek a helytálló (18) gyűrű (19) ívhornyába (2. ábra) kapaszkodnak. A (9) hüvely végére van erősítve a (20) kapcsolásrész, mely a hüvellyel együtt forog és azon el nem tolható. A (19) horony úgy van kiképezve, hogy a (16) kapcsolásrészt a (20) kapcsolásrésszel minden félfordulat után kapcsolódásba hozza és egy negyedfordulaton át kapcsolódásban tartja. A szélső (3) korong időszakos megállítására a következő berendezés szolgál: A (9) hüvelyre van ékelve a (21) korong, mely mással szemben fekvő két helyen egyenesen le van vágva (4. ábra). Ezen korong alatt föl- és alámozog a (22) támasz, melyet úgy mozgatunk, hogy az explozió pillanatában és a szívás kezdetekor a (21) korongsík részéhez fekszik és egy negyed fordulaton át a korong mozgását megakasztja. A (22) támasz ezen mozgásának létesítésére a (11) tengely végén a (23) tárcsa van megerősítve (1., 5. és 6. ábra), melyen az excentrikus (24) dudorodás van kiképezve. A (22) támasz lefele irányuló (25) nyúlványa a (26) pecekkel van ellátva, mely a (24) dudorodáson vezettetik úgy, hogy a támaszt az előírt módon emeli és sülyeszti. Hogy a támasz az explozió pillanatában rögzítve legyen, a támasz (25) nyúlványa alatt a (27) csuszkát (1. és 6. ábra) vezetjük ide-oda úgy, hogy az az explozió pillanatában az 1. ábrán látható módon a (25) nyúlványhoz fekszik és azt alátámasztja. Ezen célból a (23) tárcsa kerületén a (28) ívliorony van kiképezve, melybe a (27) csuszka (29) nyúlványa kapaszkodik, ami által a csuszka ide-oda vezettetik. A működési mód a leírtak után bővebb magyarázatra nem szorul. A szívás pillanatában pl. az (5, 6) lapátok egymáshoz közel állnak, a (16, 20) kapcsolásrészek nem kapcsolódnak és a (22) támasz a (21) korong sík részéhez fekszik úgy, hogy a (3) lapátkorong megáll. A szívás az (1) tokban kiképezett keskeny hasítékon át történik. A (2) lapátkorong egy negyed fordulata után a (16, 20) kapcsolásrészek egymásba kapaszkodnak és a (3) lapátkorong forogni kezd, még pedig a (10, 12, 13, 15) gyorsító áttétel folytán kétszer oly gyorsan, mint a (2) lapátkorong. Az (5, 6) lapátok között a kompresszió végbemegy. Egy negyed fordulat után a kompresszió befejeződött, a (22) támasz a (3) lapátkorongot megállítja, a (16, 20) kapcsolásrészek szétválnak és a (27) csuszka a (25) nyúlványhoz támaszkodik. Ebben a pillanatban megtörténik az explozió, majd egy negyed fordulat után a (3) lapátkerék ismét megindul és a fáradt gázok az egymáshoz közeledő (5, 6) lapátok által a tok nyílásán át kiszoríttatnak. Ez a nyílás, mely egy csőbe torkollik, célszerűen
