51282. lajstromszámú szabadalom • Ablaktömítés

SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51282. szám. VlII/g. OSZTÁLY. Ablaktömítés. LINDER KÁROLY ÜVEGESMESTER RADOLFZELLBEN. A bejelentés napja 1910 május hó 3-ika. Megjelent 1911. évi február hó 24-én. MAGY. gW KIK. Jelen találmány tárgya ablakok és pedig főleg az alsó, vízszintes szárny vízhárító számára való tömítés. A találmány lényege abban áll, hogy a tömítés alig észrevehe­tően és függően van elrendezve úgy, hogy az illesztések mindenkor, heves zivatar és esős időjárás esetén is védve vannak a le­vegő, víz és por behatolásától. A csatolt rajz a találmány tárgyának két kiviteli példáját az ablakon át vett függé­lyes metszetben mutatja és pedig az 1. ábrán az ablak zárt állapotban, a 2. ábrán a nyitás kezdeténél és a 3. ábrán az ablak további nyitásánál. A 4., 5., és 6. ábra a találmány másik kiviteli alakját az 1., 2. és 3. ábrának meg­felelő helyzetekben tünteti föl. (a) jelöli az ablaktalpat, (b) az ablak­­párkányt, (c) a béllésvízhárítót, (d) az ablakot, mely az alsó vízszintes (e) szárny­­vízhárítóval bír. A találmány szerinti tömí­tés az (f) csőből (1—3. ábrák), vag}^ az (fi) fémrúdból (4—6. ábrák) áll. Az (f) cső il­letve (fi) rúd a szárny vízhárító alsó olda­lán alkalmazott (g) vájlatban illetve (gl) horonyban a (h) csavarok segélyével, vagy más tetszésszerinti módon lazán van me°-­­erősítve úgy, hogy a cső illetve rúd a csa­varfejeken vízszintesen függ és a csavar­szárakon fölcsúszhatik. Emellett azonban az (f) cső középtengelye nem fekszik pon­tosan a (g) vájlat középtengelyében, hanem annyira befelé, hogy a csőköpeny belső ol­dala rendesen a vájlathoz nyomul, mint ez az 1. és 3. ábrabeli helyzetekből látható. Eszerint a cső nem tolódhatik el pontosan függélyesen a csavarszárakon, hanem a csövet a 2. ábrabeli helyzetbe való veze­tése céljából erőszakosan el kell forgatni, míg tengelye a vájlat tengelyével egybe­esik. Ezt az elforgatást a legerősebb ziva­tar sem létesítheti úgy, hogy a (g) vájlat mindig biztosan tömítve van. A béllés víz­hárító tömítését azáltal érjük el, hogy a béllésvízhárítón a laposabb (i) boltozás van kiképezve, melynek külső szélére az (f) cső az ablak zárt állapotában szintén erős nyomást fejt ki. Az ablak nyitásánál az (f) cső a (g) vájlatba lép, amennyiben a csö­vet az (i) boltozás elforgatja, mint ez a 2. ábrán látható. Az (f) cső az (i) boltozáson való tovahaladás után azonnal ismét ren­des helyzetét (3. ábra) foglalja el és erő­sen a vájlathoz nyomul. Ugyanez a folya­mat ismétlődik meg az ablak zárásánál mimellett a cső a boltozáson való tova-

Next

/
Thumbnails
Contents