51276. lajstromszámú szabadalom • Mélységbeállítókészülék tengeri aknák és más effélék számára

kerekek útján (2. ábra) az (i) tengelyre viszi át, amely mozgását a (k, 1, -m) foj­­gaskerékátt-étel útján az (n) tengelyre viszi át, amely tömítőszelencén keresztül a (p) tokba nyúlik. Ezen tokban az (n) tengelyi­­lyel szilárdan kapcsolt (o) horgonykötél,­­dob van elrendezve. Ezen dobról a horgony­kötél a (q) vezető görgőn csúszva, a hor­gonyhoz vezet, amelynek révén az akna szokásos módon a fenékhez van kötve. Az önműködő mechanikai berendezést az (r) és (s) hidrosztatikai kamrák egészítik ki, ame­lyek (t) és (u) érzékeny lemezekkel vannak ellátva. A (t) és (u) lemezek központi or­sója- egy-egy emeltyűvel csuklósán van kapcsolva. A (t) lemez orsója az egykarú (v) emeltyűvel van összekötve, amely az orsót vezérlő lemez helyzete szerint vagy az (f) tengelyre ékelt (y) megakasztó ke­reket megakasztja, vagy pedig elereszti. Az (u) lemez orsója ellenben a kétkarú (w) emeltyűt működteti, amely az (x) kapcsolás ki- vagy beiktatására szolgál. Az (x) kap­csolás a (k) fogaskereket az (i) tengellyel összeköti, illetve ismét oldja. A lemezek, amelyeknek tartozékait később fogjuk is­mertetni, működési módja a következő: Ha az akna a víz fölszine alatt normális mélységben van, akkor egyrészt a meg­akasztó készülék be van iktatva, vagyis az (y) megakasztó kerék rögzítve van és más­részt az (x) kapcsolás be van iktatva, vagyis a (k) fogaskerék tengelyével me­rev összeköttetésben áll. Ily körülmények között a propellerek mozgását az (f) ten­gely nem viheti át a horgonykötéldobra. Ha már most a vízállás kisebb lett és ennek folytán az akna nem volna elegendő mélységben, akkor a csökkent hidroszta­tikai nyomás oly módon érvényesül, hogy a (t) lemez kifelé mozog, minek folytán a megakasztó készüléket szabadon bocsátja. A propellerek forgásnak indulnak és moz­gásukat- a horgonykötéldobra viszik át, mimellett a horgonykötelet az akna föl­hajtóerejével és az áramlási nyomás ellené­ben föltekercseli és az akna ennek folytán mélyebbre sülyed. Amint az akna a normális merülő mély­ségét ismét- elérte, akkor a növekedett hidrosztatikai nyomás a megakasztó készü­léket beiktatja és a mozgás átvitelét meg­akadályozza. Ha már most a víz fölszine emelkedik és ennek folytán az aknki a megengedettnél nagyobb mélységbe kerül a víz fölszine alá, akkor a megnövekedett hidrosztatikai nyo­más az (u) lemezre hat- és a kapcsolást ki­iktatja, minek folytán a (k, 1, m) fogaske­rekek és ezekkel együtt a kötéldob is föl­szabadul. A horgonykötél ennélfogva le­gördül és az akna a fölhajtó erő következ­tében fölfelé mozog. Ez mindaddig tart, míg a csökkent hidrosztatikai nyomás foly­tán az (u) lemez a kapcsolást újra beik­tatja és ily módon az aknát normális mély­ségében megtartja. Az ismertetett berendezés irány és erős­ség tekintetében többé-kevésbbé állandó vízáramlás esetén mindig képes mélyebb helyzetbe sülyedni. Irány és erősség tekinte­tében szakaszosan változó dagály és apály áramlásoknál, amelyeket a víz időszakos nyugalmi állása a dagályból az apályba vagy az apályból a dagályba való átmenet­nél jellemez, bekövetkezhetik az az eset, hogy az akna a víz ezen nyugalmi helyzeté­ben nem bír elegendő erővel, amely a mé­lyebb helyzetbe való sülyedéshez szüksé­ges. Ezen eshetőség kikerülése végett a hajtómű az 5. ábrában föltüntetett módon van kiképezve. Az (e) fogaskerék ezen fo­­ganatosítási alaknál nincsen az (f) ten­gelyre ékelve, hanem a kettő közé akku­mulátor van iktatva. A föltüntetett foga­­natosítási alaknál akkumulátor gyanánt (1) tekercsrúgó szolgál, amely a fogaske­rékkel összekötött (2) rúgóházban van el­rendezve. Az akna erőszükségletétől füg­getlenül a propellerek a rúgó teljes meg­feszítéséig forognak, amely ilyen módon mindig feszített állapotban van es munka­akkumulátort képez. A fölhalmozott erő működtetése azonos módon, amint azt előbb ismertettük, a megakasztó készülék kiik­tatása útján történik. A hidrosztatikai ké­szülék berendezése részletesen a 4. és 6. ábrában van föltüntetve. A hengeres alakú

Next

/
Thumbnails
Contents