51276. lajstromszámú szabadalom • Mélységbeállítókészülék tengeri aknák és más effélék számára

kerekek útján (2. ábra) az (i) tengelyre viszi át, amely mozgását a (k, 1, -m) fojgaskerékátt-étel útján az (n) tengelyre viszi át, amely tömítőszelencén keresztül a (p) tokba nyúlik. Ezen tokban az (n) tengelyilyel szilárdan kapcsolt (o) horgonykötél,dob van elrendezve. Ezen dobról a horgonykötél a (q) vezető görgőn csúszva, a horgonyhoz vezet, amelynek révén az akna szokásos módon a fenékhez van kötve. Az önműködő mechanikai berendezést az (r) és (s) hidrosztatikai kamrák egészítik ki, amelyek (t) és (u) érzékeny lemezekkel vannak ellátva. A (t) és (u) lemezek központi orsója- egy-egy emeltyűvel csuklósán van kapcsolva. A (t) lemez orsója az egykarú (v) emeltyűvel van összekötve, amely az orsót vezérlő lemez helyzete szerint vagy az (f) tengelyre ékelt (y) megakasztó kereket megakasztja, vagy pedig elereszti. Az (u) lemez orsója ellenben a kétkarú (w) emeltyűt működteti, amely az (x) kapcsolás ki- vagy beiktatására szolgál. Az (x) kapcsolás a (k) fogaskereket az (i) tengellyel összeköti, illetve ismét oldja. A lemezek, amelyeknek tartozékait később fogjuk ismertetni, működési módja a következő:

Ha az akna a víz fölszine alatt normális mélységben van, akkor egyrészt a megakasztó készülék be van iktatva, vagyis az (y) megakasztó kerék rögzítve van és másrészt az (x) kapcsolás be van iktatva, vagyis a (k) fogaskerék tengelyével merev összeköttetésben áll. Ily körülmények között a propellerek mozgását az (f) tengely nem viheti át a horgonykötéldobra.

Ha már most a vízállás kisebb lett és ennek folytán az akna nem volna elegendő mélységben, akkor a csökkent hidrosztatikai nyomás oly módon érvényesül, hogy a (t) lemez kifelé mozog, minek folytán a megakasztó készüléket szabadon bocsátja. A propellerek forgásnak indulnak és mozgásukat- a horgonykötéldobra viszik át, mimellett a horgonykötelet az akna fölhajtóerejével és az áramlási nyomás ellenében föltekercseli és az akna ennek folytán mélyebbre sülyed.

Amint az akna a normális merülő mélységét ismét- elérte, akkor a növekedett hidrosztatikai nyomás a megakasztó készüléket beiktatja és a mozgás átvitelét megakadályozza.

Ha már most a víz fölszine emelkedik és ennek folytán az aknki a megengedettnél nagyobb mélységbe kerül a víz fölszine alá, akkor a megnövekedett hidrosztatikai nyomás az (u) lemezre hat- és a kapcsolást kiiktatja, minek folytán a (k, 1, m) fogaskerekek és ezekkel együtt a kötéldob is fölszabadul. A horgonykötél ennélfogva legördül és az akna a fölhajtó erő következtében fölfelé mozog. Ez mindaddig tart, míg a csökkent hidrosztatikai nyomás folytán az (u) lemez a kapcsolást újra beiktatja és ily módon az aknát normális mélységében megtartja.

Az ismertetett berendezés irány és erősség tekintetében többé-kevésbbé állandó vízáramlás esetén mindig képes mélyebb helyzetbe sülyedni. Irány és erősség tekintetében szakaszosan változó dagály és apály áramlásoknál, amelyeket a víz időszakos nyugalmi állása a dagályból az apályba vagy az apályból a dagályba való átmenetnél jellemez, bekövetkezhetik az az eset, hogy az akna a víz ezen nyugalmi helyzetében nem bír elegendő erővel, amely a mélyebb helyzetbe való sülyedéshez szükséges. Ezen eshetőség kikerülése végett a hajtómű az 5. ábrában föltüntetett módon van kiképezve. Az (e) fogaskerék ezen foganatosítási alaknál nincsen az (f) tengelyre ékelve, hanem a kettő közé akkumulátor van iktatva. A föltüntetett foganatosítási alaknál akkumulátor gyanánt (1) tekercsrúgó szolgál, amely a fogaskerékkel összekötött (2) rúgóházban van elrendezve. Az akna erőszükségletétől függetlenül a propellerek a rúgó teljes megfeszítéséig forognak, amely ilyen módon mindig feszített állapotban van es munkaakkumulátort képez. A fölhalmozott erő működtetése azonos módon, amint azt előbb ismertettük, a megakasztó készülék kiiktatása útján történik. A hidrosztatikai készülék berendezése részletesen a 4. és 6. ábrában van föltüntetve. A hengeres alakú