51234. lajstromszámú szabadalom • Tejeskanna-zár
(27) ütköző határolja. A (6) vezetősínek 1 között vezetett és a szeleporsóra erősített (28) gyűrű egyúttal a szelep terhelésére is szolgál. A szelepházat fölül a levehető (8) födél zárja el, melyen a (9) orsó hatol át. A (9) orsó oly hosszú, hogy a legmélyebb helyzetében rögzítve, a (4) szelepnek nyitását meggátolja. A (9) orsónak legmélyebb helyzetében való rögzítésére a fölső végére erősített (10) kar szolgál, mely egy a födélre erősített (11) kampó alá forgatható (2. ábra) és így a (9) orsónak kihúzását meggátolja. A (10) kar és a (8) födél is egy-egy (12), ill. (13) füllel vannak ellátva, melyek a (11) kampó alá forgatott (10) karnál egymás mellett feküsznek úgy, hogy azokon zsinór vagy hasonló átfűzhető és leplombázható. A (2) szelepház még a (14) szájnyílással is el van látva, melyet' a szelepháztól a (15) szita választ el úgy, hogy ezen nyíláson át a szelephez hozzá nem férhetünk. A (8) födélnek a szelepházban való rögzítésére a födélre erősített (16) szög és az ezzel átmérő irányban szemben fekvő (17) pánt szolgál, mely a (8) födélre forgathatóan van ráerősítve. A (16) szög a szelep - házra erősített (18) kengyel alá nyúlik, a (17) pánt pedig a kannára erősített (19) füllel, a szelepházra erősített (20) füllel valamint a (21) kengyellel egy leplombázott zsinórral vagy hasonlóval összeköthető. A (21) kengyel a kannára erősített (22) csapágyakban forgatható (23) exeenterekkel van szilárdan összekötve (3. ábra), mely excenterek a szelepházra erősített (24) ütközők segélyével a szelepháznak (25) karimáját a kannának fölső széléhez nyomják s ezáltal a kanna és a szelepház között tömített zárást létesítenek. A kannának tejjel való megtöltése céljából a szelepbázat a kannáról leszedjük, ami úgy történik, hogy a (17) pántot (19, 20) füleket és (21) kengyelt összekötve tartó, leplombázott zsinórt fölvágjuk s azután a (21) kengyelt fölfelé elforgatjuk, miáltal a (23) excentereknek a (24) ütközőkre gyakorolt nyomása megszűnik és a (2) szelepház elforgatható oly célból, hogy a (24) ütközők az excenterek alól kikerüljenek, mire azután a szelepház leemelhető. A kannának megtöltése után a szelepházat a kannára visszahelyezzük, azután annyira elforgatjuk, hogy a (24) ütközők a (23) excenterek alá kerülnek, mire a (21) kengyelt lefelé forgatjuk és a (17, 19, 20) részekkel összekötjük és leplombázzuk. Nehogy a tejet a kannából ki lehessen j tölteni, a (9) orsót legmélyebb állásába hozj zuk és a (10) kar segélyével, melyet a (12, 13) füleknél fogva ugyancsak leplombázunk, kihúzás ellen rögzítjük, miáltal a (4) szelepnek nyitását megakadályozzuk. Hogy a tejet a kannából kitölthessük, mindenek előtt a (12, 13) füleket összetartó plombát szakítjuk föl s azután a (9) orsót a szelepházból kifelé húzzuk úgy, hogy az orsó a (4) szelep fölemelkedését már nem gátolja. Ha már most a kannát ferde helyzetbe hozzuk, akkor a kannában lévő tej a (4) szelepet fészkéről leemeli, ill. a szelepet nyitja és a tej a szelepházba és ebből a (14) szájnyíláson át kifelé ömlik. A tej tehát a kannából kiüríthető, a kannába azonban kívülről semmi be nem tölthető, mindaddig, míg a szelepházat a kannáról le nem vesszük, mert ezen betöltést a (4) szelep meggátolja. A szelepháznak a kannáról való levétele azonban föltételezi, hogy a (17, 19, 20, 21) részeket összetartó plombát leszakítsuk. Magától értetődik, hogy az itt példaképpen leírt tejeskannazáron a találmány kerétén belül számos változtatás is eszközölhető, amennyiben például a találmányra lényegtelen a szelepnek alakja és vezetése, a szelepháznak a kannához való hozzászorításának módja és így tovább. Szabadalmi igények. 1. Tejeskannazár, jellemezve egy, a tejes-kannát elzáró, a kannáról való levétel ellen plombával vagy más ellenőrzőzárral biztosított, zárt szelepház által, mely egy szitával eltakart kifolyó nyílással bír, és melynek a kannával közlekedő nyílását egy súlyánál fogva záródó szelep zárja el úgy, hogy a kanna
