51225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedves úton történő mágnesek kiválasztásra
2 — ződjenek, a szállítóberendezést, illetve fölső mágnest a folyadékáram fölött a leválasztandó mágneses anyag mágneses permeabilitásának megfelő távolságban vezetjük, mikor a fölső mágnes, illetve a szállítóberendezés csúcsain vagy élein a mágneses erővonalak megsűrűsödnek úgy, hogy bizonyos esetekben a mágneses részecskéket a mágnesek, vagy maguk a szállítóberendezések egészen a szállítóberendezésekig húzzák, mikor a részecskék folyadékot is visznek magukkal, mely a száilítóberendezeshez, illetve ennek mágnesezhető csúcsaihoz tapad és vékony folyadékfalakat vagy oszlopokat alkot, mely az alatta áramló folyadék és a folyadék fölött mozgó száliítóberendezés között a fölszívott mágneses részek hatása alatt folyton megújulnak és melyekben a mágneses részek a szállítóberendezésig emelkednek anélkül, hogy a folyadékból kilépnének. Ha a munka kezdetén a mágneses részek fölhúzása és így a folyadékfalak képződése közvetlenül meg nem indulhat, ezt akként indítjuk meg, hogy kezdetben a mágnesek gerjesztésére nagyobb elektromos áramerősséget alkalmazunk, vagy hogy a fölső elektromágneseket és evvel a szállítóberendezést, illetve ha ez mágnesezhető, csak ezt magát a folyadék fölszinéhez anynyira közelítjük, hogy a falak képződhessenek, minek megtörténte után a normális áramerősséget, illetve távolságot állítjuk be ismét. A folyadékfalak vagy oszlopok egyúttal nagyobbítják a folyadékréteg vastagságát ezeken a helyeken. Ezért a fölhajtás a kiválasztandó anyag egész emelési magassága alatt hat, minek következtében alkalom van arra, hogy a folyadék a mágneses részekhez esetleg hozzátapadt nem mágneses anyagokat leöblítse. Az ekként leírt módon képezett folyadékkapcsolat a szállítóberendezés és a zagy (folyadékáram) fölszine között akként is létesíthető, hogy a szállítóberendezésre fölülről-állandóan folyadékot folyatunk. Ebből a célból a szállítóberendezést, pld. finom áttörésekkel látjuk el, vagy pedig a mágneses éleket vagy csúcsokat fölülről lefelé menő nyílásokkal szereljük föl, melyekből a folyadék szalag- vagy fonálalakbau állandóan oly módon folyik ki, hogy eme helyek és az agy föliilete között folytonos folyadékréteg lésesítsen kapcsolatot, melyben a mágneses részek fölemelkedhetnek. Ezt a folyadékot fix nedvesítőberendezések, pld. gyűrűalakú, finom furatokkal ellátott csöveken vezetjük a csúcsokhoz és élekhez. Minthogy a csúcsok és élek nedvesítésénél a folyadék a fölemelkedő mágneses részekkel ellenkező irányban mozog a folyadék, itt még nagyobb tisztítóhatást gyakorol, mint az előbb leírt elrendezésnél. A levált mágneses anyagot vezető szállítóberendezés mindkét esetben korong-, henger- vagy szalagalakú lehet és egy vagy több mágneses mező hatása alatt állhatnak. A csatolt rajzon példaképen az eljárásunk foganatosítására szolgáló berendezés néhány alakja látható arra az esetre, melyben a leválasztott mágnesanyag elvezetésére szolgáló szállítószalag mágnesezhető anyagból áll, anélkül azonban, hogy eme berendezések mágnes szerkezetét részletesebben ismertetnék. Eme példákon föltételeztük, hogy az érc leválasztónak a szalag alatt elrendezett fix mágnes sarkai vannak, melyek fölött a leválasztandó mágneses anyagot tartalmazó zagyot vezető csatornák vannak elrendezve. Eme csatornák fölött forog függélyes tengelye körül a mágnesezhető anyagból álló és a leválasztandó mágneses anyagot kiemelő gyűrű, melynek keresztmetszete alsó oldalán kihegyezett négyszög. Ez az elrendezés azonban nem szükségszerű, hanem sokféleképen módosítható. Az 1. ábrán látható keresztmetszetből kitűnik, miként képződik az (a) folyadékfal annak következtében, hogy a (b) gyűrű a mágnesezhető anyagrészecskéket magához szívja és ezek a folyadékot magukkal rántják, mely célból a kiválasztás megindításánál vagy a normális helyzetében hagyjuk a gyűrűt és csak a mágnesező áram erősségét nagyobbítjuk, vagy pedig lesü-
