51211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegő nitrogénjének oxidálására elektromos láng- vagy szikrakisülések segélyével

Megjelent 1911. évi február hó 22-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI iSs HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51211. szám. Vll/i- OSZTÁLY. Eljárás a levegő nitrogénjének oxidálására elektromos láng- vagy szikra­kisülések segélyével. DR KAISER KARL TANÁR BERLIN/51 W1LMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1910 május hó' 13-ika. Elsőbbsége 1909 május hó 19-ike. A jelen találmány tárgya eljárás a levegő nitrogénjének oxidálására elektromos kisü­lések segélyével. Ismeretes már, hogy az ammoniákgáz levegővel elegyítve sötét kisülések behatása alatt részben ammoniumnitráttá oxidálódik. Ismeretes továbbá, hogy az ammoniákgáz elektromos szikráknak vagy lángoknak ki­téve elemeire: nitrogénre és hidrogénre esik szét. (L. Spiegel: Dér Stickstoff, 398. 1. I. bekezdés.) Ezzel szemben már most megállapítottam, hogy a nitrogénoxid, illetve salétromsav­­hozadék a levegő nitrogénjének elektromos szikra- vagy lángkisülések segélyével való oxidálásánál igen tetemesen fokozódik, ha a levegőhöz, illetve nitrogénoxigénelegyek­­hez csekély mennyiségű ammoniákgázt adunk. Kiemelendő, hogy az ammóniák hatása nem talán azon alapszik, hogy általa a nitrogénoxidációtermékek leköttetnek és ezáltal az egyensúlyi helyzet bekövetkezése megakadályoztatik. Ammoniumnitrit- vagy ammoniumnitrátgőzök a művelet folyamán föl sem lépnek; csakis az elektromos áram megszakításánál keletkezik természetesen a képződött nitrogénoxidból, a jelenlevő am­móniákból és vízgőzből csekély mennyiségű ammoniumnitrit, ami azáltal válik észre­vehetővé, hogy a barna nitrogéndioxidban könnyű szürke köd képződik. A jelen eljárás tehát lényegesen külön­bözik az ammoniumnitrát előállítására szol­gáló azon ismert eljárástól, amely szerint szárított levegőt (vagy ozonozott levegőt) a keletkezett nitrogénoxid ok lekötésére ele­gendő mennyiségű száraz ammoniákgőzzel elegyítve sötét elektromos kisüléseknek tettek ki. Az eljárás foganatosítására valamely alkal­mas edényben, pl. egy csőben magas feszült­ségű váltakozó áramot láng vagy szikra­­áram alakjában kiegyenlődésbe hozunk és megfelelő sebességgel légköri levegőt (illetve nitrogénoxigénelegyet) hajtunk keresztül, amelyhez alkalmas módon csekély mennyi­ségű ammoniákgázt adtunk. Ez célszerűen akképen történik, hogy az átáramló levegő az injektor elve szerint csekély mennyiségű ammoniákgázt szív, amint az a mellékelt vázlatrajzból látható. (a) a légvezető cső, melyhez a szűkebb (b) cső van csatolva, amely a (c) ammoniák­­tartállyal áll összeköttetésben. Az ammóniák-NVOMDAHlB/fe

Next

/
Thumbnails
Contents