51200. lajstromszámú szabadalom • Berendezés összegyűjtött sűrített levegő energiájának fokozására

— 2 — maztatik, mely a (g) elégető kamrába áramló levegő mozgási irányával szembe van állítva. Ennek folytán, mint ismeretes, a tüzelőanyag (a) tartányának belsejében oly nyomás létesül, mely az (f) esőben uralkodó nyomásnál nagyobb, mimellett az (a) tartány és (f) cső nyomása közötti különbség ezen kiviteli alaknál a légáram kinetikai energiájától függ. Némely esetben célszerű az (f) csőbe valamely ellenállást, pl. egy átlyukgatott (j) lemezt iktatni a (h) Pitot-cső és a (g) elégető kamra közé, mivel előfordulhat, hogy a Pitot-cső által létesített nyomáskülönbség nem elegendő arra, hogy a tüzelőanyag szállítása kielégítő módon menjen végbe. Ezen ellenállás azonban tetszőleges kivitelű lehet, sőt az elégető kamrába vezetőcső maga is oly módon rendezhető el, hogy magában is a szükséges ellenállást létesíti. A rajzon föltüntetett kivitelnél a tüzelőanyag az elégető kamrában elrendezett porlasztó fúvókához vezettetik. A 3. ábrán látható kivitelnél a Pitot-cső hatása arra van fölhasználva, hogy a folyékony tüzelőanyag fölött légnyomást létesítsen, míg egy ellenkező helyzetű Pitot-cső a tüzelőanyag szétporlasztására szolgál. Ily módon a Pitot-hatás fokozódik és pótellenállásra rendszerint nincs szükség. A 4. ábra szerinti kivitelnél az egyik Pitot-cső arra szolgál, hogy a folyékony tüzelőanyag fölött nyomást létesítsen, másfelől pedig oly légáramot hozzon létre, melynek nyomása az elégető kamrában uralkodó nyomásnál valamivel nagyobb, hogy az (a) tartányból a (c) fúvókához haladó tüzelőanyagot szétporlassza. Ahelyett, hogy a porlasztáshoz szükséges levegőt Pitot-csőből vennénk, az 5. ábra szerint egy (m) kúpot is alkalmazhatunk, mely a levegőt összegyűjti, illetve összetereli és amellett a (c) fúvókából kilépő folyékony tüzelőanyag szétporlasztását is elősegíti. A 6. ábrán föltüntetett kivitelnél a 3. ábra szerinti tápláló szerkezet van alkalmazva és a tüzelőanyag tartányán kívül egy másik (n) tartány is van elrendezve, mely vizet, ammoniaoldatot, sóoldatot vagy effélét tartalmaz. Az (n) tartányt egy (o) cső a (p) Pitot-csővel, a (q) cső pedig az elégető kamrában fekvő (r) fúvókával köti össze, mely vizet stb. fecskendez az elégett gázokba. Ezen befecskendezés nemcsak arra szolgál, hogy az égéstermékek gyakorlatilag használható hőmérséke hűljenek le, hanem arrais, hogy az erőgépbe áramló hajtóközeg mennyisége növekedjék. Ez különösen torpedóknál bír nagy fontossággal, hol a hely kissé korlátolt. A víz, ahelyett, hogy az (n) tartányból közvetlenül az elégett gázokba jutna, a 7. ábra szerint előbb egy (s) kígyócsövön vezethető végig, mely célszerűen az elégető kamrától az erőgéphez vezető csőnek egy (t) kibővülésében van elhelyezve. A víz vagy más folyadék a kígyócsövön való áthaladása alkalmával fölhevül és gőz vagy forró folyadék alakjában lép a (t) kamrába. A víz bevezetése természetesen a főlégáram útjába helyezett ellenállás segélyével ugyanúgy fokozható, mint a tüzelőanyag bevezetésénél le volt írva. Magától értetődik, hogy az erőgép felé haladó légáram kinetikai energiája a folyékony tüzelő anyagnak, víznek stb. a levegőbe vagy az elégett gázokba való vezetésére még más egyenértékű módokon is fölhasználható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés összegyűjtött sűrített levegő energiájának fokozására tüzelőanyagnak vagy víznek a levegőbe való vezetése útján, jellemezve azáltal, hogy a gyűjtőtartányból kiáramló levegő kinetikai energiája Pitót-féle cső segélyével arra van fölhasználva, hogy a tüzelőanyagot vagy vizet a gyűjtőtartányból már kilépett levegőbe vezesse. 2. Az 1. igénypontban védett berendezésnek egy foganatosítása, melynél a tüzelőanyag (vagy víz) a gyűjtőtartányból egy elégető kamrába lépett levegőbe vezettetik, jellemezve azáltal, hogy az elégető kamra felé áramló levegő kinetikai energiája a tüzelő anyagnak ezen kamrába való szorítására van fölhasználva oly