51190. lajstromszámú szabadalom • Szélellenőrző szerkezet izzófényű, kürtös gázlámpák számára
Megjelent 1911. évi február hé 20 -á n. MAGY. gfeg KIR SZABADALMI jRw HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51190. szám. II/d. OSZTÁLY. Szélellenző szerkezet izzófényű, kürtös gázlámpák számára. LUGAS PAUL MÉRNÖK BERLIN/M SÜDENDEBEN. A bejelentés napja 1910 május hó 27-ike. Elsőbbsége 1909 május hó 28-ika. A közönséges izzófényű (akár fölfelé, akár lefelé irányított izzótesttel biró) gázlámpák számára szolgáló szélellenzö szerkezetek rendszerint akként vannak szerkesztve, hogy a lángzó egy, aránylag nagy (fölső részében fémlemezből, alsó részében pedig üvegből készített) köpennyel van körülvéve, melyben különböző magasságokban, nyílások vannak kiképezve. Az alsó nyílások a friss levegőnek a köpeny belsejébe való bebocsátására, a fölső nyílások pedig az égési termékeknek a köpenyből való kivezetésére szolgálnak. Ezen szélellenzők hatása a következőkben áll. A szél általában ugyanazt a hatást fejti ki a fölső nyílásokra, mint az alsókra, akár a levegő szívására, akár annak beszorítására irányul is ezen hatás. Ennek folytán a szélellenző-köpeny belsejében, a fölső nyílások magasságában általában ugyanakkora légnyomás fog uralkodni, mint az alsó nyílások magasságában. Ha azonban a két magasságban tényleg beállanak légnyomáskülönbözetek, akkor ezek a köpenynek (a lángzóhoz képest) nagy harántmetszete folytán úgyszólván létesülésük pillanatában magában a köpenyben egyenlítődnek ki, következésképpen a tulajdonképpeni lángzóban (a keverőcsőben vagy a hengerben) kiegyenlítődés egyáltalán nem, vagy alig fog beállani; a lámpa tehát szélálló. Sokkal nehezebb a kürtővel biró, intenzív fényű lámpákat szélállókká tenni. Ezen kürtös lámpáknál az égési levegőnek nagy része a hosszú kürtő szívó hatása alatt keveredik a gázzal, míg a kiáramló gáz injekciós hatásának csak aránylag csekély légmennyiség köszönhető. A kürtő szívó hatásának föntartása tehát igen fontos. Az eddigi szélellenzőszerkezeteknél már most a kürtőnek ezen szívó hatása nagyrészt veszendőbe megy. Ezen körülménynek oka következőkben rejlik: Minthogy a kürtös lámpák nagy gázmennyiséget fogyasztanak, a kürtő természetesen igen nagy fölhevülést szenved. Ha már most ily hosszú kürtöslámpát az említett szélellenző-köpennyel veszünk körül, akkor, hacsak a köjfeny átmérője nincsen rendkívül nagyra megszabva, a kürtő és a köpeny közötti levegő részben hővezetés, részben hősugárzás folytán nagy mértékben (100° C.-ra, sőt ennél nagyobb hőfokra is) fölhevíttetik. így tehát a hosszú köpenyben is erélyesen fölfelé tóduló légáram fog létesülni, | mely az alsó köpenynyílások útján áramlik
