51120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas kaucsukhoz hasonló anyag előállítására állati anyagokból

— 3 föntismertetett massza nem kívánatos erjedését vagy egyéb elváltozását megakadályozza. A formaldehid tehát egészen más hatással jár, mint a fehérjeanyagok keményítése. Az így kapott anyag ugyanis ellenkezőleg, formaldehidben teljesen föloldódik és ebben az alakban kitűnő szer gyanánt szolgál arra, hogy vele a föntemlített rugalmas anyagnak két részét egymással összeragasszuk, vagy pedig ezt az anyagot az említett oldattal bevonjuk. Az így előállított új anyag tulajdonságai a következők: 1. A húzási és nyomási szilárdság igen nagy, ha a rugalmas anyag jól meg van szárítva. 2. A rugalmas anyag ismert módon kénnel vulkanizálható és ekkor gummiszerü termékeket ad. 3. A masszához annyi ként adhatunk, hogy az anyag rugalmasságát elveszti és ebonithoz hasonló minőséget vesz föl. 4. Az így előállított anyag az elektromosságot nem vezeti. 5. Az új anyag a kaucsuk rendes oldószereiben nem oldódik. 6. Az anyag nem oldódik szénkénegben, benzinben, petroleuméterben, terpentinben és erős alkoholban. 7. Hígított alkoholban az anyag kissé földuzzad és ezen oldási folyamatnál az anyag festőanyagai föloldódnak; ily módon az anyag fehéríthető. 8. Jól megszárítva és vulkanizálva az új rugalmas anyag sem oldódik már vízben és híg formaldehidoldatokban. 9. Ha a rugalmas anyagot jól vulkanizáltuk, azt sem hidegben kemény és törékeny, sem melegben lágy és ragadós nem lesz. A föntemlített rugalmas masszát az ismertetett eljárás szerint a hallevesből előállítottuk, miután előzőleg az először képződött fehérjeanyagokat (foszforalbuminokat) eltávolítottuk illetve leszűrtük. Lehet azonban ez utóbbi anyagot is a rugalmr.s masszába bevinni. Ebben az esetben a halléből jóval nagyobb termelési hányadot kapunk, anélkül, hogy a rugalmas massza jó tulajdonságai csökkennének. Ki kell emelnünk ezen a helyen, hogy a foszfortartalmú fehérjeanyag előállítása magában véve igen értékes mellékterméknek tekintendő, minthogy az igen értékes tápszer. Ha a foszfortartalmú fehérjeanyagokat szintén a rugalmas végtermékbe visszük be, úgy ezek mint tápszerek kárba vesznek és a fönt ismertetett többi fehérjeanyaggal a végtermékben foglaltatnak. Azonban ebben az esetben a végtermék nem tartalmaz szabad ecetsavat, mert ezen módosított eljárásnál savat egyáltalában nem alkalmazunk. Hogy az ismertetett eljárásnál a kapott melléktermékeket is hasznosíthassuk, a következőképen járunk el: A lében levő izomhús fölhasználása végett, amely még tetemes mennyiségben van jelen különféleképen járhatunk el. Ajánlatos, pl. azt mesterséges gyomornedvvel azonnal peptonizálni. Ha ezeket az oldott peptonokat először neutrálizálás útján a sósavtól megszabadítjuk és azután bepárologlatás útján lassan besűrítjük, ismét egy membránt és szálhúzó anyagot kapunk, amely azonban szárítás után kemény és merev lesz és igen kevéssé rugalmas. Azt találtuk továbbá, hogy a föntemlített peptonok erős vulkanizálás útján célszerűen ebonítszerű anyagokká alakíthatók át és ily módon további ipari értékesítésre alkalmasak. Ha a halmaradékot most már peptonizálás útján az izomhústól megszabadítottuk, a vázrészek és szálkák visszamaradnak. Ezeket a főzés előtt levakart pikkelyekkel együtt mésztelenítés végett sósavba teszszük. Ha ezután a csontok átlátssókká lettek, azokat jó kimosás után a halak tisztításánál kivágott és félre tett belekkel, gyomorokkal, stb. együtt üstökben főzzük', míg az egész enyvvé át nem alakult. Az enyv mellett természetesen a mész és mág| néziumfoszfátokat is megkapjuk, amelyek értékes trágyaszerek gyanánt hasznosíthatók. A nagyobb halak úszóhólyagjait kezeljük és ismert, módon zselatingyártásra használjuk. föl. A föntemlített, főzéshez fölhasznált halak májait benzinnel zsírtalanítjuk.