51108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi cserzésű bőr vagy bőrhulladékok cserzetlen állapotba való visszaalakítására

- 2 — A bőrt vagy bőrhulladékot először forró vízfürdőben kezeljük, amely az anyagot gyorsan meglagyítja és azt oly állapotba hozza, hogy az azután következő chemiai kezelés addig tart, míg az anyagot teljesen át nem hatotta és megtágyította. Ezután az anyagot híg alkálioldat-fürdőben kezeljük, amely a krómot meglazítja úgy, hogy az az erre következő savkezelésnél gyorsan és tökéletesen föloldódik. Ezen chemiai kezeléshez célszerűen mészvizet — nem mésztejet — használunk, minthogy ez utóbhinak használata esetén annyi mész keveredik a finoman elosztott és porított hulladékokhoz, hogy egyrészt a mésznek ezután következő kimosásánál nagy anyagveszteség el nem kerülhető másrészt megnehezíti az alkálinak és mésznek a kezelt anyagból való eltávolítását. A mészvízzel való kezelés rendszerint 6—12 óráig tart. Ezután a mészvizet eltávolítjuk és célszerűen az anyagot vízzel mossuk úgy, hogy a benne visszamaradó és neutrálizálandó alkálimennyiség lehetőleg csekély legyen. Most következik a savval való kezelés, amely a krómot föloldja és azt az állati rostokból kivonja. Erre a célra híg pl. 2%-os kénsav vagy kénessavoldatot használunk. Ha világos szíuű terméket akarunk kapni, kénessavoldatot vagy kénessav- és kénsavoldat elegyét használjuk, minthogy ez a króm kioldása közben bizonyos mértékben fehérítő hatást is gyakorol. Ha a sav a krómot tökéletesen kioldotta, a fürdőt lehúzzuk és minthogy az gyakorlatilag véve az összes krómot tartalmazza, ezt a lehúzott folyadékból bármely ismeretes módon visszanyerhetjük. Az anyagot ezután a savfölösleg eltávolítása végett újból mossuk és a még visszamaradt savat újabb hig alkálioldattal való kezelés útján, melyhez célszerűen ismét mészvizet használunk, neutrálizáljuk, ezután az aayagot újból mossuk, mire a cserzéstelenítő eljárás be van fejezve. Enyv vagy zselatin előállítása végett a cserső. anyagtól megfosztott terméket szokásos módon főzzük, ha pedig újból cserezni akarjuk, azt valamely szokásos cserző eljárás szerint kezeljük. Az ismertetett eljárással a bőrt a cserzőanyagtól teljesen (vagy legalább is gyakorlati szempontból) megfosztott állapotban kapjuk meg és pedig a nélkül, hogy amenynyire megállapítani sikerült a bőr szövetszerű strukturája, szilárdsága vagy eredeti jellege károsan befolyásoltatott volna. Az ismertetett cserzéstelenítő eljárással kezelt és újból cserzett bőrdarabok a második cserzés után teljesen és tökéletesen olyannak látszanak, minthogy ha csak egyszeri cserzésnek lettek volna alávetve. Ha frissen cserzett bőröket akarunk a cserzéstelenítő eljárásnak alávetni pl. oly célból, hogy azokat újból cserezzük, úgy a bőr előkészítése beáztatás útján természetesen el is maradhat, minthogy a bőr nincs száraz és kemény állapotban. Az ismertetet foganatosítási példában a legcélszerűbben használható vegyszereket ós ezek mennyiségarányait adtuk meg a kíván cél elérésére, de természetes, hogy az említett vegyszerek helyett más ugyanoly hatású anyagok használhatók és ezek mennyiségarányai észszerű határok között változhatnak, anélkül, hogy a találmánylényegétől eltérnénk. A találmány lényeges jellemvonása, hogy a bőrt az összes folyamatok alatt sohasem kezeljük drasztikusan vegyszerekkelés egyik folyamat sem tart oly hosszú ideig, hogy az anyagszövet struktúráját károsíthatná. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ásványi cserzésű bór cserzéstelenítésére és eredeti, cserzetten állapotba visszaalakítására, jellemezve azáltal, hogy a bőranyagot gyenge alkáliás oldattal, amely gyakorlatilag oldatlan ásványi anyagoktól mentes, kezeljük mindaddig, míg a bőr azzal teljesen impregnálva nincs, ezután az alkáliás oldatot a bőrtől különválasztjuk és a bőrt savval kezeljük, amelynek savtartalma 1%-aál nem sokkal kisebb mértékben haladja túl azt a savmennyiséget, amennyi az anyagban visszai^w^dt alkáli neutrálizálásához szükséges és